Ugyanazt álmodod;
hogy végre kifogod
azt a rohadt nagy halat
Kérdésekre mászva teremt
értelmet neked
néhány felelet-falat.
Színezd ki kopott perceid
vagy egyszerűen színekben élj
Minden nap ajándék,
lélegző ünnepély.
Nevetni a végzetet
Szeretni az életet
örömödben elsírni magad
Fejed teremt
szíved vezet
kifogod, de visszadobod
a Nagy Halat.
2 hozzászólás
Nem értem, miért nem volt ehhez a versedhez eddig hsz!:-))
Nos, ez tükör. Kevesen mernek szembenézni ezzel. Mindenki a Nagy Halra vágyik, s közben belefárad, beleszürkül, felmorzsolódik….minden perc, s nap ajándék, ahogyan írtad, szivárványszínben kéne öltöztetnünk, a pillanatokat, önfeledten nevetni, megszűnik az akarat, s nem vágyjuk már a Nagy Halat….:-))) Én magam is ezt vallom, s hiszem, mit leírtál versedben. Az igazán gyermeklelkületűeknek – mit Te tanácsolsz -, teljesen természetes, színesre festik a perceket, nevetik a végzetet, szíve vezeti önkéntelen.:-))
Gratulálok!
Üdvözlettel: Dorys
Kedves Dorys! Most már van hsz. és nem is akármilyen. 🙂 Köszönöm!
Jó,hogy belenéztél "tükrömbe", és olyasmi képet láttál viszont, amilyet én szoktam.
Azért néha még megfogom azt a horgásazbotot – de a csodavárás már elmúlt… 😉
Üdvözlettel
W