Könnyedén átsiklasz fölötte,
Ez biztos a véletlen műve,
De szemed megakad egy percre,
Ide-oda ugrál keresve.
Különös nyom, mi érthetetlen,
Átgondolva felejthetetlen.
Mi lehet az ott a sötétben?
Mi hangzott el a néma csöndben?
Halvány fénycsík feketeségben,
Remény szava a feledésben.
Szépséges létem egy tükörben,
Értelem egy csodás mesében.
2 hozzászólás
Tetszik a versed.
Jupiter.
Köszönöm a hozzászólást!
üdv.: Tyrael