Nagy vizit van ma csend és rend.
Belép a főorvos – jó reggelt
A harmadik ágyban az ablak alatt
Épp én fekszem, velem foglalt
Engem sem hagy ki a sorból,
Nagy kedvesen hozzám fordul:
– Na Margitka mi a panasza, hogy gyógyul?
– Csak a szívem fáj doktorúr!
– Azt elhiszem. – És máshol?
– Köszönöm sehol.
A gyógyszer, egy-két jó tanács
Bízni kell ez nem vitás.
– A perfúziót kikapcsoljuk,
– A jövő héten elbocsátjuk
Meg köszönöm a vizitet
Tovább tart a síri csend.
Vizsgáltak már öt óra hosszat,
De az eredményen nem változtat.
Csendben kivonulnak a szobámból,
Nálam semmi nem hallatszik a párnámból
Pedig zokogok –
Ha megbízol egy pókhálóba
Átugorhatod a világot
Mert megbírja.
3 hozzászólás
Nagyon frappáns a hasonlat! Értékes gondolatokat fogalmaztál meg!
Grat.Ngaboru
Érdekes a vers szerkezete,de jó,gratulálok.
Köszönöm nektek a kedves hozzászólást