Kapaszkodunk a létben
mint harmatcsepp a szélben,
a cseppből pára lesz a légben
s a lelkünk majd testet ölt
egy újabb létben.
Kör bezárul-kinyílik
az időt csak az emberek mérik.
Hetven-nyolcvan év
egy emberöltő…
Lét fordul át egy újabb létbe,
de hogy éljük meg az életet,
mivel töltjük el az éveket?
Batyut cipelünk egy életen át
de mit találunk benn majd odaát?
Ott derül ki mit vittünk,
értéket vagy kacatot magunkkal,
hogy hiába tettük meg
hosszú útunkat…
Ám ha lesz batyunkban ,
egy cseppnyi szeretet
nem éltünk hiábavaló életet.
7 hozzászólás
Kedves hova!
Reinkarnáció , életeink voltak vannak , és lesznek.Van tan ami hirdeti.Hozunk a múltunkból állítólag, sok -sok mindent.Mindig jobbak leszünk …hát nem tudom úgy legyen:-))
A versed szép tiszta gondolatokkal teli.
Szeretettel:Selanne
Kedves Hova!
A szépen megfogalmazott vers, egy régen leirt, de nállam egy mindennap megélt idézetetre emlékeztetett:"Midõn elõször nyitottad ki a szemed mindenki mosolygott, csak te sírtál. Élj úgy, hogy midõn utoljára csukod le a szemed, mindenki sírjon, csak te mosolyogj." Igazán szépen megirtad, miböl lettünk, mi vagyun és hova jutunk. Tavaly mikor otthon voltunk, az eggyik barátom is feltette nekem a kérdést: Toni, eggyáltalán tudod te azt, miért élünk mi? Mert elkell végezni a ránk bizott feladatot, feleltem, emlékszel mikor harminc évnek ezelött ugyanitt sétáltunk, nekem egy kavics volt a cipőmben megálltam, hogy kivegyem te pedig mentél tovbb? Melletted egy kis gyerek beleesett a vizbe, te egy száraz ágat nyujtottál oda neki és az életét mentetted meg. Ma annak a gyereknek, két gyermeke van, és ha te nem lettél vola, akkor ma ők sem lennének. Ez az életünk feladata
Üdv Toni
Szépen fogalmazad meg ezt a létet, s a befejezése tetszik nagyon, s úgy legyen, ahoyan írtad.
Szeretettel: Kata
Kedves Selanne!Legjobban az utolsó szavaidnak örülök,hogy szép tiszta gondolatoknak tartod a versben írtakat.Tudod azt nem kívánom senkitől,hogy azt a fikozófiát kövesse amit én.Én elfogadok mindenkit olyannak amilyen.Legallább is igyekszem ezt tenni.
Köszönöm hozzászólásodat:hova
Kedves Toni!Az idézet mit írsz nekem is kedvencem, nagyon szeretném ha úgy mennék majd el ha eljön az időm.Szép a történet amit írtál,remélem eltetted a kavicsot ami a cipődben volt,ha nem az sem baj mert ugy tűnik megőrizted,ha nem úgy akkor igy az emlékezetedben.Olvastad MüllerPéter:Varázskő c.könyvét?-ajánlom olvasd el érdekes dolgokra lelsz benne.Köszönöm a hozzászólásodat.
Szeretettel:hova
Kedves Kata!
Köszönöm,hogy elismerően szólsz az írásomról.Azt meg külön köszönöm,hogy azt kivánod úgy legyen.Én csak ismételni tudlak,-úgy legyen,ne éljünk hiábavaló szeretetnélküli életet,legalább mi akik ebben a kis csapatban ilyen módon megismertük egymást.Egyszer volt alkalmam személyesen találkozni a Szepes Márianénivel/halála előtt három hónappal/
tele volt vidám optimizmussal és arra bíztatott,hogy írjak csak mert ha a szeretetteljes gondolatok bele kerülnek a "mindenségbe" az emberek és a világ lesz jobb általa.Megfogadtam tanácsát.Ezt tesszük valamennyien,boldog vagyok,hogy rebbe a csapatba tartozhatok.
Szeretettel:hova
/valami baj volt a gépemmel,igy véletlenül került kétszer a vers az oldalra,mindenkitől elnézést/
Kedves hova!
Kis elgondolkodtató vers! A hasonlat pedig nagyon tetszik!!!!! 🙂
Gratulálok!
Üdvi!