Tegnap még arra gondoltam, hogy van remény.
Mára elfújt mindent már a szél
s Te nem leszel többé enyém.
Véget ért, megszakadt egy hajdan szép regény
eldobtál, mondván, hogy már elég
óh, bárcsak tegnap lenne még.
Késő! Megtetted,
habár jól tudom miért.
Félek, nincs remény,
hogy hozzám még visszatérj.
Mára már elsötétedett a fényes ég,
jött egy másik, ki szebben mesél,
és elvitt Téged, mint a szél.
Így hát elhagytál,
s nekem "annyi". Menni kell!
Ha nincs visszaút,
más eset nem érdekel.
Holnaptól sötét felhők alatt járok én,
nem tör rajtuk soha át a fény,
óh bárcsak lenne még remény!
Éj során, álmaimban talán látlak én,
akkor fénylik nekem majd az ég.
Óh, bárcsak tegnap lenne még!
2 hozzászólás
Kedves dodesz!
Ha jól gondolom, a Beatles híres számára írtad ezt a szöveget. Nekem nagyon tetszik, kiválóan énekelhető is. Szóval: gratulálok hozzá 🙂
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Igen, jól gondolod! Sajnos, egy számomra szomorú aspektus szüleménye. 🙁
Köszönöm a gratulációt!
Szeretettel: dodesz