Aláhull az alkony
Tűz a Nap, és úgy égeti bőrünk,
lobogva zúdul a vér belőlünk.
Majd aláhull a bársony alkonyat,
mint fájó emlék, az éj itt marad.
Még utoljára visszanéz és int,
véget ér a mámoros nap megint.
Csend honol a tájon, megáll a lég,
mintha együtt…- csodára várnánk még.-
Tétován felkel a panaszos szél,
suttogva nekünk szép estét ígér.
Ha emlékeid között lapozol,
kitörő vágyat, gyönyört halmozol.
Olyan, akár egy balzsamos álom
nem kell, hogy most a valóság fájjon.
Lánggá tetted azt, mi szívben varázs,
te örök férfi – ki tüzes parázs.-
20 hozzászólás
"Lánggá tetted azt, mi szívben varázs" nekem ez a sorod tetszett a legjobban, nagyon kifejező gondolat! Grat!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!…
Nagyon szépen köszönöm a commentedet!…
Örülök, hogy megnyerte tetszésed…
Szeretettel ölellek: Lyza
Drága lyzám!
Gyönyörű ez a vers.Gratulálok!Olyan nekem való nosztalgikus hangulatot árasztó szép sorok.Szép gondolatok." Csend honol a tájon,megáll a lég,
mintha együtt…-csodára várnánk még.-" A csoda nekem ez,hogy ilyen szép gondolatokon elmerenghetek.Köszönöm Neked.Kedves vagy igazán.A levelet köszike.
Szeretettel ölellek:Vali
Kedves Valikám!
Örülök neki, hogy elgondolkodtatott és tetszett a versem…
Nagyon kedves vagy!…Köszönöm szépen!
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyz!
Nem vitás,szép, mint mindig:
Szeretettel:Marietta
Te meg kedves vagy, drága Marietta, mint mindig!!!:):):)
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Nagyon szép ez a versed!!! Engem az utolsó sora kellemesen meglepett 🙂 Addig úgy tűnt a számomra, hogy az elmélkedésen belül egy csodálatosan izzó vers a természetről, az alkony szépségéről, a vége viszont visz bele egy kis szenvedélyt is… tovább színezi az írásodat 🙂 Nagyon jó volt olvasni!
Üdv: barackvirág
Drága Barackvirág! ( csodás a nick neved!)
Szeretettel köszöntelek az olvasóim között!…
Köszönöm megtisztelő véleményedet és értékelésed!…
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyz!
Én nem válogatok, melyik mondatod tetszett legjobban, mivel mindegyik nagyon tetszik. Mindig nagyon szép kifejezéseket használsz a veseidben. Igazi versíró zseni vagy!
Szeretettel: Kata
Drága Kata!
Te vagy a legkedvesebb és legkitartóbb olvasóm!…:)
Köszönöm szépen!
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyz!
Azt mondjäk, hogy a napfelkelte csodálatos, lehet, de nekem a naplemente csodálatossabb. Ett0l csak egy valami van ami még csodálatossab, ha egy szép naplementénél valakinek a kezöt fogjuk. Ettöl csodálaossabb nincs. De néha aikor egyedül vagyunk, habár Erich Maria Remarque szerin sohasem vagyunk egyedül:
"Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek. Egy hegedű búgása a félhomályból – valami kertben, egy dombtetőn Budapest fölött. A gesztenyefák mély illata. A szél. Álmok, amint a ember vállára telepednek, mint fiatal baglyok, szemük felcsillan a félhomályban. Egy alkonyat, mely végtelenül elnyúlik az éjszakában."
Ilyen ez a te versed is, csak avval a különbséggel, hogy az utolsó két sorod az emberi képzeletet szenvedélyeit , egy meghitt kis kézfogástol tovább sodorja.
üdv Tóni
Drága Toni!
A commented felér egy verssel olyan szépet írtál!…
Nagyon köszönöm, megható szavaid…
Kedves emberek vannak ezen az oldalon!…
Örökre hálás leszek Wryannak, hogy idehívott….:):):)
Szeretettel: Lyz
Lyza drága!
Nagyon örülök sikerednek, amelyet joggal érdemeltél ki, hisz ez a versed is egy gyöngyszem! 🙂 Meghitt, csodálatos hangulatot áraszt, s az utolsó két sor a koronája! Gratulálok!
Szeretettel ölellek: Ria
Drága Ria!
Nagyon kedves vagy, köszönöm szépen!
Örülök a commentednek…Szeretettel ölellek: Lyza
Alkonnyal indul és mégis ily tüzes varázs vesz körül.
Ez még parázslik igazán..:)))
Éva
Köszönöm Évikém!…Ölellek: Lyza
Drága Lyza!
Szép, andalgós, mámoros a versed. Pazar a cím
Szeretettel puszillak
Emese
Köszönöm szépen, kedves Emese!
Örülök, hogy tetszett!…Ölellek: Lyza
Nagyon szép vers lett!
Üdvözlettel: Amanda: Floyd: d
Köszönöm, kedves Amanda. hogy erre jártál…:)
Szeretettel ölellek: Lyza