Régmúlt karácsonyra emlékezem.
Aprócska házra,… kicsi szobára
a Hegyalja utcában Kőszegen.
Gyertyák lángja, angyal suhogása,
s anyám imára kulcsolja kezem.
Mondd kisfiam, amit a mama mond:
Édes Jézusunk hallgass meg minket!
Édesz Jézusz, mondtam én, kis bolond,
s nyeltük keserű-sós könnyeinket,
s féltem, mert nem értettem, amit mond.
Nem tudtam, minek legyen már vége,
s a Jézuska kit vezessen haza
valami kanyarból,… hol sok éve…
Nem tudtam azt sem, ki az a papa,
mi az, hogy háború, s mi a béke.
Már tudom, de sok van, mit nem értek…
Nézem a lángot, mi lobog a fán,
s agyamban kélnek kósza miértek
napjaink különös karácsonyán.
(Mindenütt harag, s tengernyi vétek.)
Árvák és vér… Irak… Afganisztán…
S valahol három gyerek hal éhen,
amíg csillagszórónk elég a fán…
Uram! Hallgass meg, mint negyvennégyben!
Most, kétezerkilenc karácsonyán:
A szellem fénye szökjön az égre,
(mintha még hallanám, anyám ajkán)
s jusson el minden gyermek szemére,
megriadt kis földünk minden sarkán,
s legyen béke! Béke legyen végre!
A ház még áll, s ha arra tévedek,
Anyám imája száll kicsi udvarán,
s én tékozló gyerek, újra figyelek…
Mama… Apró házunk kis ablakán,
(mint eszmélésem bús karácsonyán)
Betlehem fénye, most is ott rezeg.
Míg lopva a kis házat nézem én,
angyal suhan át idők tengerén,
s hullajtja annyi szép, színes álmom,
s a dérlepte, bús kőszegi fákon
felragyog, egy régenvolt karácsony.
36 hozzászólás
Kedves antonius!
Nagyon szép és megható emlékezés!
Azt gondolom a régi karácsonyok meghittebbek voltak,
mert a maiak, csak az ajándékról és a ki vagyok én?
S milyen drága ajándékot veszek?
…című rongyrázásról szól.
Örömmel olvastam versedet. Köszönöm.
Lyza
Kedves Lyza!
Azt hiszem, igazad van. + a vágtató idő megszépítő hatása.
Köszönöm, hogy olvastál. a.
kedves Antonius!
Igaza van Lyzának, a régi karácsonyok, képben, talán nem voltak olyan szépek, mert a modern szemkáprároztató technika ma már többre képes, de a szivekben azok az elmult karácsonyok sokkal-sokkal szebbek voltak, De miért? Mert az emberek mellében még akkor szivek dobogtak, nem csak egy ledegradált vérpumpa. Az emberek még érezték a szeretetet, habár abban az időben minállunk nagy volt az öröm. Ugyanis 1942-töl 45-ig mi is magyarok voltunk, és én , én is mint magyar jöttem a világra. 45-ben Jugot csináltak belöllem, és az élet a nyolcvanas években "bünzli switzert", és kérdem mi ebben az öröm.
Igazad van Druszám, hogy valaki szép verseket írjon, ismerni kell neki a magyar szavakat.
és nekem is a te verseid jobban tetszenek mint az enyimek, de a téma is más. Gratulálok a versedhez, valóban szép emlékeket mozgattál meg.
üdv Tóni
Kedves Druszám!
Neked is igazad van. Éppen a lényeg veszik el ebben a tülekedő, rongyrázó, külsőségeknek túl nagy jelentőséget tulajdonító, a valódi értékekett sok esetben fel sem ismerő világban. Félek, hogy relatíve szegényebbek a gyerekeink, mint mi voltunk.
Köszönöm, hogy olvastál. a.
Na Testvér, ez remekül sikerült-tiszta, egyértelmű, egyszerű és ettől lesz szívet-lelket melengető!
gratula:ruca
Kedves ruca!
Köszönöm látogatásod, megtisztelő véleményed, értékelésed.
Üdv. a
Csodálatos, melankolikus, édes-bús emlékek között a mai képek. Nagyon jól sikerült. Szeretettel Era
Erika kedves!
A Kőszegi Polgári Kaszinó nagyhatalmú program felelőse nem tartja felolvasásra alkalmasnak, mert szerinte a béke óhaja, s az a vágy, hogy ne legyen a földünkön éhező gyerek, nem egyezethető össze a karácsony áhítatával. Egy elnökségi tag szeretné felolvasni a versem egy karácsonyelőtti ünnepségen, de helyette e netről vettek le egy Böbe néven író szerzőtől egy adventi verset, amiről van ugyan véleményem, de inkább elhallgatom. Senki sem lehet a saját hazájában…
Köszönöm látogatásod és kedves szavaid. a.
Kedves Druszám!
Nem csak a saját hazájában nem lehet, hanaem sűrün máshol sem…
üdv Tóni
El kell, hogy fogadjam a véleményed, mivel ebben Neked nagyobb a tapasztalatod.
Üdv. a.
A karácsony- szeretet ünnepe- leginkább arra is való, hogy azokra gondoljunk, akik sanyarognak,netán szenvednek és nem táncolhatják körbe a karácsonyfát. Igen rosszul indokolt a Kőszegi Polgári Kaszínó vezetője.
Látod, Toninak sem arany az élete, neki is mennyi gondja van, de azért szeretjük,mert van tartása, embersége!
ödv:ruca
Erről én is hasonlóképen gondolkodom. a.
… mert nem néznek szembe a valósággal… ez a könnyebb út… nem konfrontálni azzal, ami van, és "odatenni" helyette valami szépet, és megmagyarázni bármivel, ami jól hangzik… hogy ne kelljen felelősséget vállalni… Nem helyénvaló ez, nem… de ez van… és nem írom azt, hogy "ez van, ezt kell szeretni", mert nem vagyok hajlandó ezt szeretni…
A "kis emberek" viszik a vállukon a terhet, szinte észrevétlenül, csendesen… bármin keresztül… és jó, hogy van lehetőséged arra, hogy publikáld ezt a verset, legalább itt, de remélem, máshol is még.
Szép ez az írás, nagyon…
Üdv: barackvirág
(U.i.: második versszak első sor, első szó, "Mondd" így, két d-vel, mert felszólító mód… a második "mond" oké…)
Nagy az egyetértés közöttünk kedves Mónika. Köszönöm, hogy kifejtetted. Az értékelésed is köszönöm. A felszólító mód miatt lángol a pofám megint. Ilyen egy ökröt…
Üdv. a.
Valamit kérdeznék tőled At: te mit érzel akkor, amikor azt írja valaki:" szép ez az írás"
ruca
Egyenes kérdésre egyenes válasz: Örömet. Különösen, ha olyan személytől kapom, mint jelen esetben. Ő szólt hozzám először január 10.-én és azóta is számtalan esetben felhívta a figyelmem az elkövetett hibáimra és az elismerését is többször kifejezte, mint ahányszor megérdemeltem.
Most is igaza van, mert akárhogyan csavarom, a „mondd”, ott felszólító módban van. Szégyellni való, ha valaki rossz helyesíró, és én teszem is a dolgom. (talán esetemben némi mentség is található, nevezetesen 3 éves koromig szinte csak németül beszéltek hozzám.) Tudom, ez sem mentség, mert azóta már eltelt egy kis idő és tehettem volna ellene.
Mondanom sem kell, hogy a Te törődésed is hálára kötelez.
Kösz! a.
Nem tudtam,hogy három éves korodig csak német szót hallottál-elfogadva a "mondd" dolog! Felnőttként hogyan beszéled a német nyelvet?
üdv.ruca
Az úgy volt, hogy az ötvenes évek agymosó ideológiai áramlatai hatására, koncentráltan törekedtem arra, hogy a „főbűnös” nép nyelvét teljesen elfelejtsem. Életem során sok sikerben nem volt részem, de ez tökéletesen sikerült. Aztán 19 éves koromban Balatonakaliban beleakadtam egy drezdai orvostanhallgató lányba és felviláglott bennem, hogy mekkora ökör voltam.
Újratanultam Goethe nyelvét. Mondanom sem kell, éppen úgy, mint más: vérrel, verítékkel. Elég jól beszélem, írok, a németeket leginkább eredetiben olvasom.
….és még valami. sokat ízlelgettem a második versszak első sor első szavát: nem is olyan biztos,hogy helytelen, egyszerűen csak értelmezés és érzelmi állásfoglalás kérdése.kösz.
Kedves Antonius!
Rendkívül szép emlékezés, nagyon tetszik!
Szívből gratulálok: Colhicum
Kedves Colhicum!
Nagyon köszönöm megtisztelő látogatásod, értékelésed.
Üdv. a.
Kedves antonius!
Elismerésem. Remek vers.
Üdvözlettel:
A.Adrienn
Bizony a régmúlt és a megmaradt emlékek.
Emlékszem én is milyen nagy hévvel bontogattam a konzum szaloncukrot,
keresve benne a csoki ízűt. 🙂
Aranyos és hívő Édesanyád lehetett,
s szeretetben nevelt ahogy olvasom a verseidet róla!
A versed tükrözi az érzéseket, érzelmeket,
melyet csak a régi karácsonyok váltottak ki.
Nem úgy, mint a mai anyagias világban.
Pont ami a karácsony üzenete, az hal el már.
Gratulálok!
napsugárka
Kedves napsugárka!
Egészen más világ volt az. Csendesebb, tisztább, igazabb. Ne is menjünk bele.
Köszönök mindent. a.
Ismerkedem a lappal és a „Statisztika” vezetett a legtöbbet olvasott vershez. Egyetértek, nekem is tetszik. adler
Kedves Adler!
Nem tudom mennyire megbízható ez a statisztika, mert, ha van a toplistán munkám, én magam is arról lépek be magamhoz megnézni, hogy szóltak-e hozzám és az ilyen belépéseket is regisztrálja. (azt hiszem)
Köszönöm érdeklődésed és megtisztelő értékelésed.
Üdv. a.
Kedves Antal!
Hiszek Neked.Nemrég voltam aprócska kis szülőfalumban.A ház ahol laktunk már rég nem áll,helyén gaztenger van.Megálltam és fényképeztem,kislányom kérdezte mit látok ott? – "a mindenséget" mondtam csendesen.Én is láttam , hallottam a régi élet minden rezdülését, színét,szagát,szomorúságát-derüjét.A versed most olyannyira visszaidézte bennem a régi dolgokat,hogy a meghatottság könnyeket csalt a szemembe.Köszönöm Neked!A vers mint minden versed szép,tökéletes alkotás.Csak tanulni lehet Tőled,minden értelemben.
Köszönöm az élményt.
Szeretettel üdv:Vali
Vali Kedves!
Köszönöm.
Kedves Antonius!
Nemigen találok szavakat, hogy minősítsem ezt a költészeti gyöngyszemet. Mindenesetre potyognak a könnyeim, közben pedig mosolygok, mert a kis falum jutott eszembe.
Egyszerűen: CSODÁS, ELGONDOLTATÓ, FELEMELŐ!
Üdv: Kankalin
Kedves Kankalin!
Empátia érzéked rendben. Köszönöm kedves szavaid, értékelésed.
Nagyon megtiszteltél. a.
Kedves Antonius!
Az en kicsi falum is eszembe jutott es meg sok minden, ami a gyerekkeorom Karacsonyaihoz hozzatarsult. Összeszorult a szivem. ismet könnyezek, de könnyes szemmel es kisse szomoru szivvel mondok köszönetet, azert, hogy olvashattalak, de a szomorusagot nem Te okoztad. Az elet nehanyszor megkeseriti a sziveket.
Kivanok nagyon szep es örömteli ünnepeket!
Szeretettel:
Hamupipö
Kedves Hamupipő!
Köszönöm, hogy olvastál. Szép ünnepet kívánok én is.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Végig bőgtem a versed. Rég volt velem ilyen. Nem is tudok mást írni.
Üdv: Ági
Kedves Ági!
Köszönöm az olvasást, s a kedves szavaidat.
Üdv. a
Nagyon szép, még annak ellenére is, hogy az utolsó két versszakban megtörted ezt a remek rímképletet, mégis nagyon jó a befejezés így! A régmúlt nosztalgiázása kellemes, a 2009-esét (megíráskor) aktuálissá tették az utalások. Tetszik, hogy egyszerűségében kötöd időhöz, helyhez, nem egy egykaptafára készült, századszor is megírt vers a karácsonyról.
Köszönöm szépen Csaba a figyelmed, az értékelésed és a kedves szavaid.
A rímképletet csak az utolsó v. szakban változtattam meg, gondolom a zárójeles sorom vezetett félre az utolsó előttiben.
„Itthon", egy-két apró változással rögzült végül ez a kis munkám, amit illene ide is átvezetnem, s akkor eltűnne végre az ordító helyesírási hibám is.
Világvége után, lehet, megteszem. 🙂
Üdv. a