Mondd, mit tehet az ember,
ha támad a December,
és jeges karmaival,
a lelkedbe mar?
Mit, ha már nem hiszed el,
mert nincs szó, se égi jel,
hogy a jégmarta fából
lehet még jászol?
Ha fakulnak a színek,
S mint hűtlen szökevények,
búcsút int sok tünde fény,
az ég peremén…
Ha a világnak nem sokat érsz,
s zajából már te se’ kérsz;
elvagy magadban bárhol,
valahol távol…
De, ha lángba-merengő órán,
távoli csengő szólal mélán…
hangját, deres magányod
csöndjébe zárod…
22 hozzászólás
Megírtad sok ember lelkét, decemberként!
Mit, ha már nem hiszed el,
mert nincs szó, se égi jel,
hogy a jégmarta fából
lehet még jászol?
Ilyen szépségesen leírva a jövőtlenséget,a hitehagyottságot, a kiábrándultságot és a beletörődést, még sosem láttam.
Szusi kedves!
Zavarba hozol. Köszönök mindent. a
Azért szeretem ezt a verset, mert egyszerű, szép szavakkal fejezed ki azt, hogy milyen az, amikor valaki egyedül érzi magát, és igen, a december…
Én szeretem ezt a hónapot, hiszen ugyanúgy alkalmas egy csendes-magányos sétára, a tájat csodálva, mint arra, hogy örüljünk a gyerekekkel a hóesésnek, az ünnepnek…
Külön tetszett a "lángba-merengő"…
Üdv: barackvirág
Köszönöm megtisztelő látogatásod, értékelésed, véleményed. a
Valóbam, egyszerű szavakból alkotott rmekmű, amit alkottál. December pedig jeges karmaival, valóban belénk mar, mégis, a télben is találni szépet, s a gyerekek különös örömmel várják a havat, mert építhetnek hóembert, csúszkálhatnak a havon. Volt egy időszak, amikor évről-évre, szinte nem is hullott a hó, s a gyerekek csalódással fogadták.
Mélabú ellenére nagyon élvzetes olvasni a költeményt.
Üdvözlettel: Kata
Kedves vagy Kata.
Köszönöm szépen. a
De bús remetelakba bújva
is feltör újra s megint újra
s nem palástolhatja restség
– az alkotó tehetség…!
Hát, nem tudom. De miért kéne állandóan vitatkoznom. 🙂
Köszönök Neked mindent. a
Kedves Antal!
Nagyon szép ez a versed. Nem szokványosan közelíted meg a várakozást ebben az adventi időben. " hogy a jégmarta fából lehet még jászol ? " ezt kérdezed. Higgyél nekem, – lehet. A szeretet mindenhova bekopodtat ebben az időben, hozzád is bekopogott azért született ez a szép vers, és igenis sokat érsz a világnak. Egy vagy aki megismételhetetlen és soha nem vagy egyedül. Ezt soha ne feledd. Még sokáig elmélkedem a soraidon. Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel üdv:Vali
Többször irigyeltem már a gondolataidat. Most is.
Köszönöm kedvességed. a
Érdekes, de jó megközelítés!
A decembernek is megvan a szépsége, meghittsége. Ezáltal lelkünknek is jól eső érzés adni, kapni, s érezni, látni mindazt, ami melegséget hoz e zord időben. E vers is ilyen nekünk!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Nagyáltalánosságban igazad lehet. Bár fizikai tanulmányinkból emlékezhetünk arra, hogy egyazon objektumot, gyakran különbözőképen láthatunk és mennyire nem mindegy, hogy milyen szögből és milyen pontból szemlélődünk. Na és a fény beesési szögéről, a fényforrás (uram bocsá’ a szempár) távolságáról nem is beszélve… 🙂
Köszönöm, hogy megtiszteltél. a
Szia!
A december varázsa, rejtett titka a maga borongósságával mind ott van vesedben. Nagyon szép!
Szeretettel: Eszti
Köszönöm szépen Eszti. a
Kedves Antal!
Sajnos nem ismerlek személyesen, ezért mindig meglepődöm, mert azt érzem, hogy az én érzéseimet írod meg. Tudod a fények nem fakulnak, csak a szemünk romlik, és időnként fátyolosabb mint régen. Kihallik versedből a némán kiáltott szó, a halk sóhaj, hogy igenis hallani akarod azokat a csengettyűket, látni a tüzet, és érezni a kandalló melegét. Azt mondod nem kérsz, de szeretnéd, éppúgy, mint Mi mindannyian. Bocsáss meg, hogy már megint csak azt írtam, amit éreztem, de Te mindig elviszed a lelkemet a verseiddel.:-)
Merengővé lettem én is egy csöppet. Gratulálok, mély gondolatokat váltottál ki belőlem.
Szeretettel: még mindig pipacs 🙂
Kedves pipacska!
Lehet, hogy az érzelmi világunk hasonló, na de a szemem az, mint a sasé. Szemüveget csak azért hordok, mert miért ne láthatnék jobban, mint egy sas. 🙂
Köszönöm a rám szánt időt, a mindig kedves szavaid, értékelésed. a
… és még szárnyalni is tudsz! 🙂
még mindig pipacs 🙂
Ja. Mint a vakvarjú. 🙂
Sallangmentes,őszinte sorok-remek
és nagyszerű egyszerűséggel. Talán el kellene olvasnia neki is…..?
Vagy nem akarod? gartula:urca
Ez a nagyszerű egyszerűség tetszik. Hááát, ha tudna olvasni… 🙂
Köszönök mindent. a
Kedves Antonius!
Nagyon szépen vezetsz minket versedben a hideg, de ugyanakkor szeretettel kirakott úton.
Egyre szebbek és csodálatosabbak a verseid. Tartalmát teljesen átéltem! És gyönyörűen, szívedből verselsz… csak gratulálni tudok.
Judit
Judit kedves!
Látogatásod, kedves szavaid nagyon jól estek.
Köszönöm. a