Leng a virág,
Méh röppen szirmán.
Cipelve nektárt,
Sokáig nem várt,
Hogy meglátni bírnám.
Csak leng a virág…
Teng a világ.
Tömegek, tenger-népek
Keresnek létet,
Nem búsat, szépet.
Ahogy én is, most lépek,
Úgy teng a világ…
Elrejtett szóban,
Színtiszta tóban,
Elsózott hóban,
Széthordott jóban
Ott áll egy tény:
Teng a világ…
És hogy ez jól van.
Reng a világ.
Megdőlt már minden
Csak az nem, mit hittem,
A kereszt, mit vittem.
De elsorvadt minden.
És reng a világ…
Ember bánt embert.
Kit sors még nem vert,
S meglátta Tengert,
Szót szólni nem mert.
De ott egy remény:
Teng a világ…
S nem szül több fegyvert.
Cseng a virág.
Nem hallom, érzem.
Dalolgat lágyan,
S ez minden vágyam.
Fülemmel nézem:
Cseng a virág,
Teng a világ…
5 hozzászólás
Erre nem lehet mit mondani, csak hatosra értékelni. Ennyi tartalom és mondanivaló, érzés után:)
Boldog Karácsony lesz annak, aki olvassa!
:):)
Köszönöm szépen, kedves Cila!
Nagyon kedves vagy, örülök, hogy tetszett!
Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok!
Üdv: B.Bálint
Szia Bálint!
Kár, hogy néhol elbagatellizáltad – akár egy rím kedvéért – ezt az egyébként remek verset. Mondanivalójában is kiváló, bár számomra a teng kifejezés vagy a teng-leng kifejezés egy kicsit pejoratív, s így ezt a harmonikus lezárást számomra lerontja. Összességében tetszett. Lendületes, elgondolkodtató, ritmusos és fajsúlyos.
Barátsággal
((Zoli
Kedves Zoli!
Örülök, hogy versem elgondolkodtatott. Szőjük csak tovább! Mi van, ha az emberek tudatosan "bagatellizálják" és "rontják le" a világ szülte csöppnyi harmóniákat? Gondolj csak bele!
Baráti üdvözlettel
Bálint
Kedves Bálint, nagyon jó…
Én felcserélném a két utolsó versszakot, a mondanivalót rettentően megerősítené.
De így is nagyon tetszett!