Amikor én írok, új erőt kap hitem,
néha elrévedek: hogy történhet ilyen?
Azúrszínét küldi, én felém a kék ég,
s belém lopja vele, azonnal a békét.
Amikor én írok: nem érzek bánatot,
ez egy különleges,- tán,- fennkölt állapot.
Kitágul íriszem,- mikroszkópként látok,
s szivárvány lepelben, érzem a világot.
Amikor én írok, minden szépnek látszik,
akkor is, ha szemem könnycseppektől ázik…
Különös csillogást ad a látásomnak,
s nyoma sincs szívemben, megélt bántásoknak.
Amikor én írok, nincsen bennem kétség,
minden amit érzek, csupa-csupa szépség.
Színek varázsai, hatványra tevődnek,
új csillogást adnak, a tarka mezőnek.
Amikor én írok, lelkem tele fénnyel,
a teremtett világ, milliónyi széppel.
Zengő madártrillát hallok a fülemben,
ereimmel lüktet, egyazon ütemben.
Amikor én írok, megszűnök létezni,
írni-vágyásomat, – nem tudom fékezni…
Fénylő barázdaként suhannak soraim,
köddé válnak a volt,- nyomosztó gondjaim.
Amikor én írok, enyém a nagyvilág,
gondolatok sora, mesésen kandikál.
Érzéseim lassan, egymásba fonódnak,
születő versemben, szépen feloldódnak.
4 hozzászólás
Köszöntelek nálunk!
A hét versszakot lerövidíteném hatra és eltűntetném a döccenő, töltelékszavakat tartalmazó sorokat.
„ez egy különleges,- tán,- fennkölt állapot.” Érzed biztosan, hogy a második hatost nem tudod olyan gördülékenyen kiejteni, mint az elsőt.
Vannak szép versszakaid és összességében is bíztató a bemutatkozásod, egy kis csiszolással egészen szép munka lesz ez is.
Pl: „a teremtett világ, milliónyi széppel.” Jobban belesimul a versed ritmusába, ha így írnád:
teremtett világok, milliónyi széppel.
Gratulálok és jó munkát kívánok Neked. a
Szia Zsuzsa!
Először is szeretettel köszöntelek, örülök, hogy itt /is/ vagy. Kívánom, hogy amikor írsz, találd meg továbbra is szépet,magad és mindannyiunk örömére.:-)
Puszillak:Metti
Szia, Metti!
Köszönöm üdvözlő szavaidat és kedves biztatásodat!
Ölellek: Zsuzsóka
Mielőtt elmerülök a közmegvetésben, kérem, bocsásd meg nekem, hogy egy gyenge pillanatomban azt gondoltam, talán sikerül beverekednem magam azok közé,
„Akikkel a véleménycserék által, kölcsönösen inspirálhatnánk egymást, a még szebb, még jobb írásokra.”
Önismeret hiányából fakadó illúzió, káprázat, csalóka délibáb volt az elképzelésem, miszerint az én bugyutácska hozzászólásom is kaphat egy rövidke választ.
Szégyellem nagyon… antonius