Reggel hazaindulok tőled
Az utcákon káosz uralkodik
Az emberek kukákban keresnek ételt, hiába
A boltok üres kirakataiba bámulnak reménykedve
Aztán eszeveszetten szaladnak tovább
Tűz van és víz és zaj
Minden megváltozott egy nap alatt
És belőlem hóhér lett
Ahogy távolodom, egy bomba éri a házadat
Felrobban a konyha, ahol vacsorát főztél
Elég a kanapé, amire kimenekültem, mikor nem tudtam aludni
Oda minden kíváncsi érintés
Oda minden megálmodott álom
A francba, ott hagytam a fogkefém!
Nem, nem hagytam ott
Haladok tovább a zűrzavarban
Mert minden megváltozott egy nap alatt
És belőlem hóhér lett
Megállok egy törött ablak előtt
Nézem álmodozó szemeim, a bűnöst
Miket láttál már megint, te hazug?!
Nézem sápadt szépségem
Legközelebb spenótot főzök, ha vérszegény vagy
De nem lesz spenót, mert ég a konyha
És ég a város
Nem tehetsz róla és én sem
De minden megváltozott tegnap óta
És belőlem gyilkos lett
3 hozzászólás
Kedves Bea!
Vannak ilyen napok, de…
a fű kisarjad újra.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Üdvözlettel: Szabolcs
Nagyszerű ez a vers, kedves Bea. Nagyon tiszta hangon szólal meg, és eredeti a nyelvezete. Igazi kiforrott XXI. századi alkotás, nekem nagyon tetszik.
Üdv: Laca 🙂
Kedves Bea!
Jó ez a vers, természetes és eredeti. Nincs benne semmi mesterkéltség.
Üdv: Kati