Mozdul a gondolat,
repülni indulna,
valami szépet, jót,
fennköltet hallatna.
Emeli szárnyait,
majd révülten megáll,
visszahull erőtlen,
vágya már tovaszáll.
Ugyan kihez szóljon,
vajon ki hallgatja,
szárnyaló szavait
lesz aki óhajtja?
Érdemes lenne-e,
vagy inkább hallgasson,
álljon be a sorba,
s buzgón bólogasson?
Keserűen sóhajt,
visszaül vackára,
szomorúan gondol
veszteglő voltára.
Erőtlen gondolat
By Judit
8 hozzászólás
Kedves Judit!
Egy őszinte helyzetjelentése sok eddigi életnek. Én is sokszor voltam már ebben a helyzetben, volt hogy háromszor is elkezdtem, és abbahagytam: Az erőtlen gondolat. Maga gondolat jó is volna segiteni is, de nem halgat meg senki, és ezt tudva, sokszor már a csírájában meghal. De ma már sokszor nem a gondolat tartalma a fontos, hanem az hogy kitöl származik, és milyen javam lesz nekem annak a gondolanak a jóváhagyásábol.
A tapasztalat, és sokszor a tudás is, ma egy holt vagyon, ami csak mint akadály van számovéve egy ember manipulálásába,,, egy tapasztalant,vagy egy butát sokkal könnyebb arra késztettni, akit a "nagyok" akarnak.
Tetszett a versed tartalma, és a megfogalmazása is.
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Nagyon köszönöm, hogy meértettél!
Üdv, Judit
Kedves Judit!
Azok közé a költők közé tartozol számomra, amelyek verseiddel, a nemes egyszerűségében oly sokat tudnak adni számomra. Ezt köszönöm Neked!
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta, én köszönöm, hogy olvasol!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Bizony vagyunk néhányan, akik szívesen hallgatjuk, olvassuk szavaidat, verseidet.
Alkotásod egyszerű gondolatvilága, érthetősége miatt is közel áll hozzám.
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka, nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Ez igen!"álljon be a sorba,s buzgón bólogasson?" ez kifejezetten tetszik.
Én óhajtok még tőled több verset olvasni.Egyszerű jó vers.Gratulálok.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági, nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit