galambok röppentek előlünk
ahogy futottunk a rakpartig
nem gondolva a latinórára
mohón faltuk a cseresznyét
pöcköltük magját a folyóba
arcunkba fényt szórt
a hullámverés
mozdult a csend
lépés lépésre
suttogás suttogásra
mintha mindig
ezt tettük volna
pedig csak akkor
tanultunk szeretni
azt hallottam
három gyereked van
és még mindig ugyanaz a nő
de tegnap láttalak
a téren egyedül
galambokat etettél
pillanatokra szűkült a boldogság
te észre sem vettél
s én továbbsétáltam
álmaimban
idegenül
15 hozzászólás
Remek ívű történet, pergett előttem a film, és a záró érzés nagyon szépen, mélyen szóllalt meg bennem.
aLéb
Köszönöm, aLéb, hát, ja az első szerelem:)
Örülök, ha tetszett a film.
Évi
Köszönöm, aLéb, hát, ja az első szerelem:)
Örülök, ha tetszett a film.
Évi
nahát, nem értem, miért ment el kétszer?:)
Ez egy remek vers ! Gratulálok!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm, Marietta:)
Örültem: Évi
Talán a "szóllalt" két "l"-je miatt… :-))) …és hát ja… ez ilyen teljesen :-).
aLéb
Ollyan dallamos volt a szóllalt, hogy kifejezetten tetszett:))
Ollyan dallamos volt a szóllalt, hogy kifejezetten tetszett:))
Szia Évi! 🙂
Elképesztő a két rész közötti kontraszt. Emlékezés a szerelem csírájára, találkozás évtizedek múlva, értékelés. Ütött az egész, mert hatalmas mondanivalója van, a második részben sajnáltalak, bevallom. 🙂
Ugyanakkor azt is megláttam, hogy gyógypedagógus vagy, mert hát a bemutatkozásodból ez derült ki.
Hogy miért vagy gyógypedagógus? Hát azért, mert ugyan továbbsétáltál, de szerintem megálltál, átértékelted, hogy egyedül volt, aztán elkezdtek a fejedben cikázni a gondolatok, és a legjobbat hoztad ki az egészből, csak hát azt mi nem tudhatjuk. 🙂
Nagyon tetszett. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin:)
no az biztos, hogy gyógypedagógusnak lenni az egy betegség:)). Szóval a galambetetés a magány jelképe (legalábbis a parkokban az őszülő hajú nénikék szokták) a galambröppenés előlünk pedig a szerelem szimbóluma a versben. Az átértékelés?:)) az meg a továbbsétálás álmaimban "idegenül".
Köszönöm és örülök, hogy érted és érzed (csak nincs közöd véletlenül a gyp-hez?:)
Szeretettel: Évi
Szia Évi! 🙂
Hááát, elég rendesen beteg vagyok, mert a gyp. oligofrénpedagógiája az elsődleges szakterületem. 🙂
Üdvözöllek a klubban. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Nahát:))
Szijja kollegina:)
Közvetlen, élethű, jó vers.
Szeretettel
Emese
Köszönöm, Emese, amolyan szeretem vers:)
Üdv:Évi