Tőrrel lelkemben bandukolok
az avarral tarkított úton,
fejemben kérdések, mondatok,
megöl a szavakból font súlyom.
Hang és vér csepereg kínok közt,
minden léptem torkában halott,
hiányzó tekinteted ledönt,
magamban új szilánkot hagyok.
Érzed a bíbor simogatást,
vagy már csak feketében játszik?
Bennem millió nyomot hagytál,
elvetted a mindent, a bármit…
Tőrrel lelkemben bandukolok
az avarral tarkított járdán,
fejemben kérdések, mondatok,
létezésed égetve fáj már…
23 hozzászólás
Szia Andika!
kezdem a negatívummal: csak két helyen erőltettet a rím, de az egész nagyon lírai, festői, szépen megkomponált, kerete is van, eredeti ecsetkezelés is felfedezhető és nem csöpög.
szóval tetszett: Cal
Köszönöm szépen, legközelebb jobban igyekszem majd 🙂 Örülök, hogy olvastad 🙂
Szia!
Örülök, hogy én is olvashatok Tőled újra!:)
Nagyszerű vers!!!
Vannak ilyen érzések, gondolatok az emberben.
S a költő meg is tudja fogalmazni!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Köszönöm Zsolti 🙂 Örülök, hogy olvastad 🙂 Szeretettel: Andi
Szia!
Örömmel üdvözöllek ismét errefelé! 🙂
Fájdalmas, ám de szép versedhez szeretettel gratulálok!
Üdv: Gyömbér
Szia Andika!
Örülök, hogy újra olvashatlak
szép versedhez szeretettel gratulálok!
Üdv, András
Köszönöm szépen Gyömbér és András! 🙂 Szeretettel: Andika
Érzelmeket szősz az őszbe, vagy az őszt szövöd az érzelmekbe, mindegy is, de remekül játszol a szavakkal. Ez is gyönyörű vers.
Szeretettel
Ida
Köszönöm, kedves Ida! Jól estek szavaid.
Kissé fájdalmas versed nagyon tetszik.
Gratulálok: oroszlán
Kedves Oroszlán! Köszönöm, hogy olvastad.
Kedves Andika!
Szépen versbe foglalt elmélkedésed mégis olyan (jutott eszembe), mint egy gyászmenet.
Mintha gyászolnád azt, akit szerettél. Mély érzésekkel, szép költői szavakkal írtad meg.
Nekem igazán tetszik.
Írtam levelet.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata! Köszönöm, hogy olvastad. Szerencsére, él még az illető, és nagyon fontos nekem. De ez egy bonyolult kapcsolat. Majd idővel szerintem kialakul egy kép, mert most a neki írt verseket töltöm fel. 🙂 Örülök gondolataidnak. Szeretettel: Andika
Szia Andika!
Örülök, hogy látlak!…Láttam, illetve olvastam valahol, hogy anyuka lettél! Gratulálok a babához! Ez a versed melankolikus hangulatú ám hoztad a színvonalat. Szépek a keresztrímeid…
Kínosan ügyeltél a 9-es szótagszámra is ! Gratulálok! Puszi…Lyza
Kedves Lyza! Én is örülök neked és persze arra, hogy van időm újra itt lenni. 🙂 Köszönöm a gratulációt. Köszönöm a dicsérő szavakat. Szeretettel: Andika
Tetszik, a tőrt kicsit erősnek tartom, de a kontraszt kedvéért, ez is egy eszköz. Szeretettel olvastalak! Attila
Kedves Attila! Köszönöm soraid és hogy itt jártál. 🙂 Szeretettel: Andika
Húha… egy lélektárs mély sebeket tud hagyni, tapasztalatból tudom. "elvetted a mindent, a bármit…" Sajnos ismerős érzés, versednek minden sorát megéltem.
Hihetetlenül jól adtad át, remek vers.
Gratulálok szeretettel.
pipacs 🙂
Kedves Pirospipacs! Igen, tud ilyet okozni egy lelkitárs a hiányával… De az is igaz, aki megtalálja, nem tudja elengedni. Megvan a magunk külön-külön kis élete, de mindig ott vagyunk egymásnak, bármilyen hullámvasút is ez az egész… Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel: Andika
Kedves Andika!
Nagy kíváncsisággal olvastam…( különösen a megjegyzésed miatt! ) s nagy "édesborús" örömmel, hogy nem vagyok egyedül kerek egy világban aki hisz a "lélektárs" létezésben!
Bár mindenki megtalálhatná aki nem elégszik meg azzal, hogy "csak" van esetleg valakije!
A lélekfelünk hiánya nagyon tud fájni….
"hullámvasút"…? egyszer fenn egyszer lent!?
Nagyon szépen fogalmaztad meg! .."létezésed égetve fáj már…"
S mit is tudnék még mondani: én még remélek, hogy rám talál, rá találok…
Üdv.. Rudy
Kedves Rudy! Én nem csak hiszek benne, de valós… Talán őt is fel tudom ide csalni, mert ő is ír verseket, nem is akármilyeneket. 🙂 Nagyon nem egyszerű, hatalmas feladat kezelni, örök harc és vonzalom, szerintem. 🙂 🙂 (abban az esetben, ha nem a társad) Remélem, rád talál a sajátod és neked sokkal könnyebb dolgod lesz, mint nekem. 🙂 Örülök, hogy itt jártál. Szeretettel: Andika
Ez is tele van klisékkel, mintha elvesztek volna az új kor igazi mondanivalói.
Kedves Hatamari! Engem nem érdekel, mi a divat, mi a XXI. század mondanivalója, én csak az érzéseimről tudok írni, ami azt hiszem, sokszor sokkal mélyebb (biztos genetikai hiba), mint amit mások el bírnak képzelni. Soha nem fogok írni, sem történelemről, sem tárgyakról, sőt, valószínűleg tájakról sem. 🙂 Én ez vagyok… Köszönöm, hogy olvastál. Üdvözlettel: Andika