Még egyszer elindulunk,
utunk a semmibe ér,
egy hajnal, egy utolsó
fekete, álmatlan éj.
Még egyszer mozdul a test,
hallom léptei neszét,
szirmokon tapos súlya,
virágot szaggat a szél.
Még egyszer szól a lélek,
s kér néma, szótlan imát,
arcunk fényben, könnyezünk,
tegnap meghalt a világ.
23 hozzászólás
Gyönyörű szép! (Nem tudok mást mondani…)
Csendes, fájdalmasan szép sorok.
Mint vershez, csak gratulálni tudok.
Üdvözlettel: Zsóka
Szívemig hatolt a versed. Épp ilyen a hangulatom. Remekül ábrázoltad az érzést.
szeretettel-panka
Nagyon megérintett, szíven ütött a versed.
Gyönyörű!!!
Üdv. Ida
szépszép. érintős. szeretettel
Szia leslie! 🙂
Engem nagyon megtalált, el is talált ez a vers, nem véletlenül. Szeretnék írni, de nem tudok. Úgy bőgök, mint aki a saját bőrén érzi azt, amit itt leírtál, és a könnyei miatt nem tud többet szólni…
Szegényebb lennék, ha nem találkoztam volna ezzel. Artúr érdeme, mert nem vettem észre ezt az "utolsót".
Még egyszer köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Mit is mondhatnék? Talán néha jobb, ha a könnyeink tolmácsolják szavainkat…
üdv
leslie
sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a hozzászólást!!
üdv
leslie
Az előttem hozzászólok már elmondtak mindent, gy tehát csak annyit mondok, hogy tényleg szép vers.
Üdvözlettel: Oratus
Megindít és mégis megnyugtat! Példátlan!
Deiphobae
Örülök ennek a gyöngyszemnek. Gratulálok!
Versed nagyon jól sikerült, megindítón, fájdalmasen szép.
Szeretettel gratulálok!
Kata
Érdekes vers, szépen épült, ahogyan vezetted lépésről lépésre. Nagyon fogott, és ebben benne volt a belső csend, a zárás előkészítése, és persze az utolsó mondat visszavonhatatlansága.
aLéb
aLéb barátom!
Köszönöm figyelmes, mély hozzászólásod! Jól érezted a visszavonhatatlanságot…
üdv
leslie
Kedves barátom!
Nem győzök csodálkozni azon, még mindig, pedig már hozzászokhattam volna, hogy egy jól megírt vers mennyivel többet tud adni, mint egy próza. Valahogy erősebben éri el, hogy az olvasó sokkal többre gondoljon, mint amit a puszta szavak jelentenek. Nagy művészet ez, és te remekül éltél megint a tehetségeddel. Az ütem, a rímek, a szavak hangsúlya, mind-mind a megfelelő helyen. Nincs felesleg, nincs túlmagyarázott sor.
Gratulálok!
Artúr barátom!
Köszönöm megtisztelő soraid! Sosem gondolkodtam még el azon, hogy egy vers mennyivel adhat többet, mint egy próza. Lehet…nem tudom…De azért talán a prózának sincs szégyenkezni valója!! 🙂
üdv
leslie
Gyönyörűséges…gratulálok.
Szeretettel: oroszlán
Elismerésem! Gratulálok!
Szeretettel:Selanne
Fájdalmasan szép vers, mélyen megérintett.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Szia leslie!
Mélabús, szépen csengő soraidhoz szeretettel gratulálok!
Jó volt olvasni!
Üdv: Gy.
Ez igazán emberi: ha meghal bennünk valami, azt mint kozmikus történést éljük meg. gratulálok. üdv/vaj
Megrázó! Rengeteg kérdésem lenne… Nagyon-nagyon sokatmondó!
leslie, igazi szívszorítóan mélabús, sőt, olyan "végleg-vége" hangulatú, de én így szeretem.
Ölellek:
Hanga