miért is érdemes élni,
majd egyszer még megérted
miért kell mindig szeretni,
még azt te is belátod
szerelem az egyedüli,
amiért ebben az életben
még érdemes ma, tovább is élni.
Ha majd egyszer megérzed
hogy ott benn valami dobog,
ha majd egyszer megérzed
néha jó, ha valami fáj,
akkor te is át éled
a pokolnak ezer kínját,
ha majd találkozol az Ő-vel
kiért szíved keservesen zokog.
Aki még soha igazán nem szenvedett
az még nem is szeretett soha igazán,
aki még nem ejtett fájó könnyeket
még nem kóstolta meg a szerelem ízét.
Ha egy reggel felébredsz
és melletted üres az ágy,
te kimész a konyhába
de ott kint sem vár rád senki,
akkor rájössz, de későn
még itt volt, te meg sem láttad,
egy szót sem szóltál soha hozzá
most szólnál, de nem hallod válaszát.
3 hozzászólás
Kedves Tóni!
Olvasva soraidat mélyen azonosulni tudok gondolataiddal.
Szeretettel gratulálok: Noémi
kedves Noémi!
Sajnos ez a mai ember legnagyobb teljesítménye a sorrend: Én, utánna ismét én, aztán sokáig senki, majd megint én. És ezek után még van pofája panaszkodni, hogy magányos. Hogy is énekelte Hofi: Lazitani, csak egy kicsit lazitani… sokan azonban csal lázitsák önmagukatt azzak, hogy őket már senki sem szereti… elüször egy kis leltárt kellene tenni, ki is az, és hányan vannak azok, akiket én önzetlenül szeretek? és akkor rájönnének arra, hogy az iskolában hiába tanulták a számtant, mert most sem tudják használni…
Köszönöm, hogy írtál és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Nagyon mély érzésű, roppant szívhez szóló mű!
Nekem nagyon tetszik!
Szeretettel:
Nairi