1
Kecskéit elszéledni hagyta
A kő-behintett, moh-lepett
Sziklás ösvényen a hegyaljba,
A zúgó fenyves közepett;
S maga a szoros úton által
Elindult súlyos bánatával.
2
Kedvese volt, de megcsalá az,
Ma mással lép oltár elé. —
Térde ing, tikkadt nyelve száraz.
Szivét kétség, kin tépdelé.
Lábát kő, arczát tüske vérzi —
De ő nem tudja, ö nem érzi.
3
S keresztet ér; — egy fordulóba ,
Hol ásitva tátong a mély,
Két fából durván összeróva
Áll az, egy örvény szélinél,
Hová csak intő jelnek tették …
Nincs rajta írás, nincsen szent kép.
4
S a lány lerogy a durva köre
Az összerótt kereszt alatt.
Gyönge vállával hozzá dőlve
Félöntudatlan ott marad.
Sebes patak zúg a hegyaljba' —
De mormolását alig hallja.
5
Előbb ugy csábitá, ugy hívta,
Az örvény mélye… Mégse, nem!
Nehéz tusáját már megvívta:
Sebét viselni csöndesen…
Kereszt alatt pihenni jó,
A hit olyan vigasztaló!
***
Írta: Szász Károly 1865 – 1950
***
***
Kreuz auf der Kluft Weg
***
Sie las ihre Ziegen zerstreuen
an dem felsigen Weg zum Berghang,
auf dem Moos bedeckten Steinen
in dem tosender Kiefernwald;
und durch die schmale Straße drüben
sie ging auch mit Kummer herüber.
2
Sie hatte ein Schatz, doch der betrog sie,
tritt er mit andere, vor den Altar.
Mit trockener Zunge, zitternden Knie
Herz-verzweifelnd und unfassbar.
Gesicht voll Dorn, die Füße sputen,
sie spürt es nicht, wie die bluten.
3
Zu einem Kreuz kommt; – nach der Biegung,
wo die enge Schlucht gähnend ruft,
das große Kreuz steht dort als Warnung
an dem Rande des tiefen Kluft,
Wo das Kreuz nur, als ein Warnschild stand,
und auch kein Heilige Schrift befand.
4
Das Mädchen stand am Rand wie gelähmt
unter dem uralten Holzkreuz.
Mit schwacher Schulter an Kreuz gelehnt
leise und ruhig vor sich seufzt.
Ein schneller Bach rauscht unten in Kluft
aber das Tosen, tönt wie Pressluft.
5
Zuerst sehr verlockend lockte, ruft,
die Tiefe des Wirbels … doch nicht, nein!
Er hat schon mit sich schwer gerauft:
Die Wunden verträgt sie still, allein…
Liegen unter dem Kreuz ohne Wut,
hier ist der Glaube tröstlich und gut!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
Már olvaszam ezt a forditásodat kedves Tóni, most is elbűvölt!
Szeretettel gratulálok
Ica
Bocsánat Ica, sajnálom is, de te összetévesztetted Száz Károly két versét. Az előbbi vers: Kereszt a sziklán, abban Szász Károly a gazdag molnár özvegyéről, és a szegény molnárlegényről írt, eben a versében a: Kereszt a sziklaúton, címmel, pedig egy szegény leányról, akit a kedvese elhagyott egy másikért…üdv Tóni…