Tantalusz vége
***
Forró vágyam ha nem oltod,
Lángját ne szítsd szüntelen
Szép szemed csábos tüzével
Átkos kéj e gyötrelem:
Égő szomj, mit vándor érez,
Útja kit oázra vet,
S ott, közel a- szent forráshoz,
Gyilkos számum eltemet.
Kvassay Ede 1845 – 1927
***
Ende des Tantalus
***
Mein heißer Wunsch, wenn du nicht löschst,
d' Flammen sollst du nicht schüren,
locken deines Augenfeuers
diese Lust, Qual zu spüren:
Heißer Durst der Wanderer fühlt,
wenn sein Weg durch Oase rät,
‘d dort bei der heiligen Quelle
Killersamum dort begräbt.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
Kedves Tóni! Németül nem tudok, így fogalmam sincs arról, mennyire élethű a fordítás, de gondolom, az! A Kvassay vers, viszont nagyszerű! (Kvassay Jenő vízépítő mérnök az egyik ősöm, K. Edéről nem tudtam, majd utána nézek) Üdvözlettel: én
Köszönöm Bödön, hogy olvastál és írtál is, szeretem e régi verseket…üdv Tóni…