Die Dichter und die Leute
Wir säen Samen,
Es wachst nix.
Wir schreiben Dramen,
Es wirkt nix.
Wir erzählen Geschichten,
Es thut nix.
Wir dichten Gedichten,
Es hilft nix.
Wir sprechen Sprüche,
Es nutzt nix.
Wir fluchen Flüche,
Es schad't nix.
Peter Rosegger
(1843 – 1918)
A költők és az emberek a)
Vetünk magokat,
Nem nő ki (semmi).
Írunk drámákat,
Néző nincs (senki).
Mesélünk történetet,
Nem számít (semmit).
Ha írunk verseket,
Nem segít (semmit).
Közmondást mondunk,
Haszna nincs (semmi).
Átkokat szórunk,
Nem árt az (semmit).
A költők és az emberek b)
Vetünk magokat,
Hiába.
Írunk drámákat,
Hiába.
Mesélünk történetet,
Hiába.
Költünk szép verseket,
Hiába.
Közmondást mondunk,
Hiába.
Átkokat szórunk,
Hiába.
A költők és az emberek c)
Magokat vetünk,
Ki nem nő.
Drámákat költünk,
Nincs néző.
Mesélgetünk meséket,
Mit ér az?
Írunk verseket:
Tiport gaz!
Közmondást mondunk,
A falnak.
Átkokat szórunk,
Nem hatnak.
Szalki Bernáth Attila
8 hozzászólás
Kedves Attila, én is átfordítottam 2015-ben, de mert semmi irodalmi kíhívást, nem találtam benne, a fiókom mélyér került…üdv Tóni…
A költők és az emberek
***
Magokat vetünk
növés nincs.
Drámákat írunk
hatás nincs.
Mesét mesélünk
hatály nincs
Verseket írunk
jótett nincs.
Kliséket mondunk
lényeg nincs
Mi káromkodunk
kára nincs.
***
Fordította. Mucsi Antal-Tóni 2015 December 22
Kedves Tóni!
A "nincs" telitalálatos megoldás. Gratulálok!
Kérlek, küldd el nekem levélben azon Rosegger versek CÍMÉT, amiket korábban
lefordítottál.
Üdvözöl Attila
Kedves Attila, az utolsó német verset nem is tudom pontosan mikor fordítottam le, mert az utóbbi időben abbahagytam a német-magyar fordítást amiból eddig kb. 500-550 vers van lefordítva Roseggertől csak ez a kettő van, mert nem találtam többet fordításra méltónak, Az utóbbi időben a régi kevésbé ismert magyar költők verseit fordítom, mint ahigy a ismert magyar költők, kevésbéi ismert verseit is, ahol ma már úgy 900 és 1000 között vagyok, de kiadva egyetlen egy sincs, és azt hiszem nem is lesz…üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Roseggernek ez a verse tartalmilag sajnos örökérvényű.
Formailag ez a verse óriási bravúr, a páratlan sorokban
nagyon szép teljes rímpárokat hoz, a páros sorokban pedig
a "nix" minden sor végén állva azonos önrím ugyan, de igen
hatásos.
Formailag te hoztad ezt igen jól – ezért gratuláltam.
Üdvözöl Attila
Rosegger fenti verse nem csoda, hogy Tóni fiókja mélyére került, mert valóban roppant primitív formában írta. Az én fordításom holnap lesz itt olvasható, és lényegesen igényesebb formában. A tartalom különben nem értéktelen, mert érzékelteti, hogy az irodalom iránti érdeklődés régen sem volt általános, és az írástudók becsülete sem volt kellő módon értékelve. Schwarzenegger legalább hozta a formát!… :))
Kedves Attila, nekem ez jobban tetszik, mert jöbban visszaadja az eredeti formát…üdv Tóni….
Peter Rosegger (eredeti Roßegger ) (július 31, 1843 – június 26, 1918) volt, egy osztrák író és költő származó Krieglachban a tartomány Stájerország . Hegyi gazda fia volt, és Alpl erdőin és hegyein nőtt fel . Rosegger (vagy Rossegger) a legtermékenyebb költő és szerző, valamint éleslátó tanár és látnok lett.
Díjak
A bécsi egyetem díszdoktora
Későbbi éveiben különféle osztrák egyetemek és Graz (Stájerország fővárosa) tisztviselői tisztelték meg . Háromszor jelölték irodalmi Nobel-díjra . [1] 1913- ban majdnem Nobel-díjat kapott, és (legalábbis a stájerországi nép körében) mind a mai napig nemzeti kincs.
A fenti Rosegger-vers legfőbb értékei azok az igék, amelyek változatosan hangsúlyozzák ugyanazt a hatástalanságot, amit a különféle irodalmi-humanitárius cselekmények elszenvednek. Vegyük őket itt sorba: kinő, hat, számít, segít, használ, árt… Ezek a fontosak, nem a "nix"-ek, amelyek – rossz helyesírással noch dazu – kiüresítik az igék változatos mozgalmasságát. És a hat "semmi" és "hiába" sem ér itt semmit! Mert itt próbálkozások sokféleségéről van szó, és azok hiábavalóságáról a köznép, az emberek többségének esetében. Hiába is hivatkozik bárki a szürke egyhangúság, monotonitás jogosságára! "Hiába!"…