Fénytelen utam, Véget ért
Uram!
Nem tudom szavakkal,
csak érzéssel!
Te hol késel?
Bírnám az életet, és a halált is, ha volna.
Befejezném.
Az elme gondolámon utazom,
gondoltam megyek hozzád.
Remélem vársz?
Ígérem üres leszek, s nem lesz bennem
semmi emberi, az orromon be
a szájamon ki.
Undorom lenyelve, lejutok szívembe,
és megpihenek ottan. Uram!
Végre hazaértem.
2 hozzászólás
Kedves Breton!
Özinte,egyéni sorok,
Áhítat,átadás,önismeret.
Megtisztultan :”hazatérés”
Gratulálok:sailor
Szép estét!
Nagyon szépen köszönöm a kedves hozzászólást!
Szép estét!