A magyar nyelv eredetéről
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai:manysi és a hanti nyelv. Alternatív elméletek tagadják a magyar nyelv finnugor eredetét. A magyar nyelvet legtöbben Magyarországon beszélik, de nagy számú magyar él Erdélyben, a Vajdaságban, Szlovákiában és Szlovéniában, akik szintén magyarul beszélnek, A magyar nyelv beszéltsége Európában a 14 .helyen a világon a 62.ik helyen áll. Híres külföldi nyelvészek egybehangzó véleménye szerint a magyar nyelv a világ leggazdagabb nyelve. Ezt az is bizonyítva a világ bármely nyelvén írt irodalmi mű eredeti szépségében lefordítható magyar nyelvre, sőt a fordítás által még szebbé válik, viszont ez már nem mondható el ha magyar verseket, prózai műveket fordítanak le más nyelvekre. A magyar irodalom játékossága, képi gazadagsága, a benne található árnyalati sokaság elvész más nyelvekre nem ültethető át. A magyar nyelvben a helyváltoztatásra legkevesebb 45 szavunk van addig pl. az olaszban csak 26 kifejés található. Legyen példa a menni szó változatai:Biceg, szalad, járunk, megyek, dülöngél lépked, gyalogol, kódorog, andalog, üget, csörtet,törtet,lohol,átvág,tipeg,biceg,fut,vágtat,libeg,poroszkál,vágtázik,somfordál,bóklászik, lábátszedi,elszökell,betér,beront,botladozik,őgyeleg,lófrál,kószál,kullog ballag, totyog, suhan,robog,rohan,kocog,csatangol,elinal,elbitangol,lopakodik,elkotródik,settenkedik,eloldalog,kóborol,elvándorol,csatangol,császkál,tekereg,ténfereg,özönlik,vonul,surran,oson,lépeget,baktat,kotyog, kaptat, kóborol, csavarog, elvándorol,oson, lépeget.
Ősmagyar kor: A finnugorisztika kutatatásai szerint a magyar nyelv kb. háromezer éve válhatott el őseitől. Nyelvemlékek nem maradtak fenn, de bizonyíthatóan kölcsön szavakat vett át a török és a permi nyelvekből.
Ómagyar kor: az ómagyar kor körülbelül a magyarság Kárpát-medencében költözésének befejezésekor (895) vette kezdetét. ekkor szláv befolyás alá került, így a magyar nyelvben meghonosodtak szláv szavak pl. tégla, mák. Az 1000-ben létrejövő magyar királyságban meghonosodott latin nyelv szintén hatással volt a magyar nyelvre az oktatás és a kereszténység szókincse folytán. A magyar nyelv máig fennmaradt legkorábbi szövege a Halotti beszéd 1190-es években született. A magyar költészet legkorábbi terméke az 1300 körül keletkezett Ómagyar Mária-siralom. A 14.ik századból maradt reánk az első magyar Biblia fordítás, a Huszita Biblia.
Közép magyar kor: Az első teljesen magyar nyelvű könyv 1553-ban jelent meg Krakkóban. Szerzője Komjáti Benedek, a könyv a Biblia egy részét Pál apostol leveleit tartalmazza, amiből csak egy példány található Magyarországon. Lehetséges, hogy a fordítás nem teljeségében Komjáti műve, hanem plágium.
Újmagyar kor: Ez a kor a 18.századi magyar felvilágosodás jellegét viseli magán. Az írók egy csoportja Kazinczy Ferencz vezetésével felismerte, hogy a magyar nyelv szókincse szegényes, és nem elégséges a tudományos írások latinmentes kifejezésére. Ezért nyelvújításba kezdtek. Egyes szavakat lerövidítettek, számos nyelvjárási szót elterjesztettek vagy új szavakat képeztek a képzők segítségével. A legjelentősebb eredmény, hogy a nyelvújítás következményeként 1844-ben a latin nyelv helyet a magyar nyelvet tették meg Magyarország hivatalos nyelvévé.
A magyar nyelv szókincse: kb. 21 % finnugor eredetű, a toldalékos szavakat beleszámítva ez az arány eléri a 80-90 százalékot. A finnugor eredetű szavak mellet még találhatók iráni, türk, szláv , latin , német, francia , angol eredetű szavak is.
A magyar nyelv hatása más nyelvekre: nagy számú magyar eredetű jövevényszó található, a horvát nyelv, német nyelv, ruszin nyelv, roma nyelv, román nyelv nyelvjárásaiban.
Gyakori hibák a magyar nyelv használatában: a pongyolaság, szószaporítás,az idegen szavak helytelen használata /előre prognosztizálható/ a prognosztizálás szóban már benne foglaltatik az előre jelzés. Az írásjelek helytelen használata, elhagyása, amely megváltoztatja a mondatok értelmét. Sajnos még számos más hibát felfedezhetünk a hivatalos szövegekben, politikusok, ország vezetők beszédeiben, nyilatkozataiban, sőt még az újságokban, televíziós programokban is.
1 hozzászólás
Kedves László!
Szeretem olvasni a cikkeidet. Emlékeztetsz jó apámra, aki tanítóként élte le az életét. S az ősmagyarokról, a nyelvünk eredetéről is mindig sokat hallottam tőle, ami megmaradt bennem, s annak köszönhetem, hogy az írás-helyesírás számomra nem jelent nehézséget. A honlapon is tapasztalható, hogy sokan – bár végzettségük folytán elvárható volna tőlük – az alapszabályokat sem ismerik, s nagyon sok helyesírási hibával találkozunk, biztosan Te is tapasztaltad már. Ahogyan cikked záró részében említed, nagyon rossz hallgatni tv-ben, rádióban, s máshol, milyen hibákat követnek el, akik nyilvánosság előtt beszélnek.
A honlapon is sokan nem veszik figyelembe – vagy nem ismerik? – a mondatszerkesztés részleteit. Olyan verseket írnak, amiben sincs nagybetű, sehol egy írásjel. Szerintem ez a versekre is érvényes, mert hogyan lehet felolvasni, elmondani egy verset, ha nem tudjuk, hol kell megállni, a hangot le- vagy fölemelni, stb.