A skandináv szikla

Közhellyel élve: ha több életem volna, az egyikben,- csak ő érte – skandinavisztikával foglalkoznék. Véletlenül bukkantam rá, vagy inkább a kényszer vezetett hozzá. Nem folyt a csapból, így hát a neve sem mondott sokat. Civilben,valami irodalmi Nobel-díjasokat felsorakoztató kiadványban találkoztam vele először. Az első René Sully- Prudhomme ezerkilencszázegyből, az utolsó, ezerkilencszázhatvannyolcból Kavabata Jaszunari. Akkor még nem sejtettem, hogy a kilencszázhúszban díjazott norvég Knut Hamsun néhány műve, még évtizedekig nem hagy majd nyugodni. Amikor a hetvenes évek elején, hosszabb időre a román néphadsereg vendégszeretetét élveztem, és ez által egy időre elszakadva az anyanyelvi környezettől, alkalmam adódott a bukaresti egységünk, szerénynek még rosszindulattal sem nevezhető könyvtárában „garázdálkodni”.Itt bukkantam az első sikeres művére az Éhségre. E román nyelvű kiadás fukarkodott az életrajzi adatokkal. A fülszöveg tudatta, hogy 1859.ben született, elhunyt 1952-ben,paraszti családból származott, többször próbálkozott az USA-ban letelepedni, de hazájába visszatérve,végül is ünnepelt íróként érte a második világégés. Ez utóbbi alatt nyilvánosságra került politikai nézetei miatt a béketárgyalásokat követően, mellőzötten élte le utolsó éveit.
E könyvtárban három műve volt fellelhető;
AZ Éhség lenyűgözött. Egy különös mesevilág. Ez látszatra valósnak tűnik, de mégis egy olyan álomvilágba kalauzol, amely a valóságban ébred.
A Pan természet leírásai (akár az Utolsó fejezetéi) a Turgenyevével vetekszik. Lélekrezdülései, a svéd kortárs August Strindberg nőgyűlöletét idézi. A hálátlan nőét, aki a férfi hűséges szerelmét nem érdemli meg.
A húszas évek elején írt Utolsó fejezet, tudomásom szerint, még ma sincs magyarra fordítva. Rendszerváltásig, csak a negyvenöt előtti magyarra fordított kiadványok forogtak közkézen. A mű elsőre,az ausztrál írónő, Dymphna Cusack, kilencszázötvenegyben írt Ketten a halál ellen c. regényének témáját sejteti. Csakhogy Hamsun műve nem szerelmi történet. Szanatóriumban játszódik ( akárcsak a Cusack mű),ahol különböző társadalmi rétegekből érkező szereplők, lelki is fizikai metamorfózisának leszünk döbbent tanúi. Látjuk,a mesterien leírt természeti környezetbe épült „utolsó állomást”, ahol a sorsuk által halálra ítélt lelkek vívódnak. Ez az a hely, ahol külvilágból hozott anyagi értékek devalválódnak, a szépség leépül és az Öngyilkos jelölt szereplő elszántan küzd az életéért.