Ajánlás

„… akkor se tudnál átvenni tőlük egy gombostűnyi terhet, szent igaz, hogy felelőtlenek az én gyermekeim sem kivételek, ha nem ügyelnék rájuk, reggelizni is elfelejtenének. Amikor szegény Sunkóm meghalt, utána kellett volna mennem, kész is voltam rá, éreztem, hogy megy ki belőlem az élet, mert akik együtt öregszenek meg – ezt nem tudhatod angyalkám -, olyanok, mint a kettes létra két szára, az egyik eldőlne a másik nélkül, a szeretet tartja bennük a lelket, hogy törődni kell a másikkal, adni neki egy pohár vizet, az öreg házaspárok már nem maguknak lélegeznek hanem a párjuknak, hogy az hallja az ágyban a társa szuszogását, de amikor láttam, hogy a gyerekek a temetést se képesek elintézni, nem akaszthattam a nyakukba még egy gondot.”

Idézet Czakó Gábor: Luca néni feltámadása c. könyvéből, ajánlom mindenkinek, nem könnyű olvasmány, de megéri! /A regény az MTA-Soros Alapítvány támogatásával készült. ? HI:HI! Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988.

Ezt mesélte Gehér Borbála férje, Püspöky Sunkó valahai dolgozószobájában Lucának, aki feltámadt, állt szándékában még egyszer végig látogatni a rokonságot. Amúgy Sunkó bá’ a római jog tanára volt a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen. Kiváló bridzsjátékos lévén még a kormányzó Őfőméltósága partnerének választotta annak idején. A rendszerváltozást követőn a történelem vihara lesöpörte az egyetemi katedráról, rongyválogatóként kereste kenyerét.

Czakó Gábor könyve több generáció életét átívelő családregény, rengeteg megtörtént különös, abszurd, de mégis hihető kalanddal. Másrészt könyvében sorra kerülnek a régi családi kapcsolatok (reménytelen, hiábavaló) felevenítési kísérletei, az öregedés, annak összes bölcsességével, sértődöttségével, annak némi önző szeretetével. Amúgy nagy mázlink, megnyugvással tölt el, hogy mi gyerekeinkben megbízhatunk, összes dolgunkban, bízvást még a „legutolsó ügyünkben” is.