– Alakítsatok magatok közül a legjobbakból (3-5 személy) egy szerk. bizottságot, akik meghatározzák a kötet profilját, címét és eldöntik a várakozó művekről, hogy melyeket érdemes megjelentetni.
– A szerk. biz. vázoljon egy koncepciót, amely szerint a későbbiekben eljár.
– A bizottság legyen objektív, pártatlan és legfőképpen: könyörtelen. A többiek sikerét nem érdemes kockára tenni egy-egy oda nem illő satnya verssel, vagy gyenge, képzavaros novellával, csak azért mert a szerző 'olyan jó fej'.
– A szerzők tanúsítsanak önmérsékletet ha a műveiket bírálja az itélő bizottság. Fogadják el a 'zsüri' döntését és vagy ne érveljenek a 'kidobott' művük mellett, vagy írjanak helyette jobbat.
– Véleményem szerint akkor tesztek jól, ha rövidpróza (novella) és vers egyaránt helyet kap a kiadványban.
(Egy szubjektív megjegyzés: Nem biztos, hogy igazam van, de én tartózkodnék az illusztrációktól)
– Fontos a kötet formája (A/3, B/4, stb.), tipográfiája, de még az alkalmazott betűtípus is. Ez utóbbinak jól olvashatónak kell lennie. A cirádás, 'művészi' betűtipusok kerülendők. Az olvashatóság nem mehet a külcsín rovására. A betűtípus amely szinte mindehova jó, a TIMES. A tipográfia talán a legfontosabb. Ebben jó ha kikéritek szakember tanácsát.
Az BIZTOS, HOGY NEM LESZ JÓ, ha 'majd x megcsinálja word-ben'!
Forma: Szabályos négyzet alakú, vagy ahhoz közeli formájú könyvek nem túl sikeresek. Nem szívesen veszik őket kézbe.
Ha nincs rá különös indok (pl. képzőművészeti tárgyak fotói) akkor ezt a formát kerülni kell.
– Borítóterv. Itt is jó ha van szakember, de az 'elborult dizájnereket' nem árt kerülni. Ha nincs profi grafikus, akkor is össze lehet dobni ötletes címlapterveket, ebben az esetben az amatőr 'tisztasága' még hasznos is lehet.
A borító. Már színvilágában is harmonizálnia kell a tartalommal.
Kerülendő színek: Szürke, nagyon mélykék, rózsaszín, egészen világos zöld, lila, arany és ezüst (ez utóbbi kettő inkább nyomdatechnikai okok miatt). A felsoroltak bármelyike lehet kiegészítő szín (pl. betűk színe), de alapszínként nem ajánlott.
– Fontos a lektorálás, korrektúrázás is. Egy ilyen kiadványban nem lehet sajtóhiba, elírás. Különösen, hogy versek is helyet kapnak benne, amelyekre csak hellyel-közzel vonatkoznak a helyesírás szabályai. Az olvasó, pláne ha gyakorlott, netán szakmabeli, amit lát azt veszi 'készpénznek'. Ha egy versben elírással találkozik, joggal vélheti, hogy a szerző által, okkal alkalmazott megoldással van dolga nem pedig hibával.
– Ne kapkodjátok el. Az ilyesmi nem csak pénzt, de kellő időt is igényel. Inkább háromszor szerkesszétek, olvassátok át, mintsem hipp-hopp a nyomda kezére adjátok, mert ott már nem lehet javítani semmit. Amit kinyomott a gép, azt ki kell fizetni, még ha rossz is. A legnagyobb körültekintés ellenére is könnyen megeshet, hogy amikor kézbe veszitek, végiglapozzátok a könyveteket akkor fogjátok meglátni, mi az amit nem úgy kellett volna. Ez még azokra is áll akik nap mint nap ezzel foglalkoznak, hát még rátok, első-kötetes szerkesztőkre, szerzőkre.
– Még valami: Ettől pénztárcátok vastagodását ne várjátok. Már az nagy siker, ha a bef. költségek megtérülnek.
Sok sikert és örömteli munkát kivánok nektek. Ha bármiben segítségetekre lehetek, keressetek meg. Üdv. Illési Béla Imre
7 hozzászólás
Száz százalékig egyetértek minden sorral, amit leírtál, kíváncsi lennék, az érintettek hogy fogadják.
Egy dolgot tennék hozzá.
Sztem nem túl szerencsés a sors-, szerző-, és pályatársak által megvalósított zsűríztetés.
Az igazi megmérettést az olvasó-közönség véleménye jelentené. Kár, hogy ezen az oldalon nincs egy olyan lehetőség, hogy az olvasók is megírhassák a véleményüket egy-egy műről. Az is nagy segítség lenne a napvilágos szerzők számára, ha legalább arról lenne visszajelzés, hányan olvasták el az ő művüket. Többet számítana, úgy gondolom, mint amikor egymást dícsérgetjük, vagy -agyonhallgatjuk.
Ha lennének olvasói visszajelzések, akkor feketén-fehéren kiderülne, mi az ami kell, és mi az, ami nem.
Puding próbája az evés.
Azt persze nem tudom, technikailag megvalósítható-e, hogy az olvasók véleménye és a művek "látogatottsága" is megjelenjen.
Jó, hogy írtál, sok mindent heyretettél vele.
Szia:én
OFF: Bödön, nem értem, ide az oldalra olvasóként is lehet regisztrálni (vannak is ilyen emberkék) és persze hozzászólni. Azt, hogy egy adott írást hányan olvastak, látja a szerző az adatlapján.
De mivel gyanítom, mindezt tudod, így nem értem, tulképp mire is gondolsz…:)
ON: Az összefoglaló amúgy nagyon jó lett!
Szia!
Ez bizony jól össze van foglalva. Hozzáértésed a dologhoz vitathatatlan.
Üdv.
Hűha! De jó, hogy mondod! Hogy tudtam volna? Csak most, a leveled után mentem fel, (le?) az adatlapomra és mit látok ott? Látom, hogy szerepel egy ilyen tétel: 185 o.
Nos én ezt soha nem értettem. Én azt hittem ez valami oldalszámot jelöl, vagy besorolást, hol található a mű, vagy mit tudom én.
Szóval akkor a szám és a mögötte lévő "o" azt jelenti, annyian olvasták? Hát ez fenomenális. De vannak-e "olvasói" vélemények is? Amelyeket olvasóként regisztrált emberkék írnak? Azokat hol lehet megtekinteni?
Bocs, biztos nagyon fárasztó vagyok!
Az antológiára visszatérve, bár nem akarom beleártani magam, a művek kiválasztásánál sztem ezekre az adatokra kellene támaszkodni. Hányan olvasták, mit írtak róla (ha tényleg van ilyen adat)
Bocs még egyszer, és köszönöm! -én
Bödön, örülök, hogy megvilágosíthattalak. :))) Külön olvasói vélemény sajna nincs.
Antológiára visszatérve, esetleg külső szerkesztőt is fel lehet kérni, persze fizetség ellenében.
Kedves Illési Béla Imre!
Egyetértve a leírtakkal még azt jegyezném meg, hogy mint írtad: "Fontos a kötet formája (A/3, B/4, stb.)," nem vitás, de a méretek konkrét tervezése a teljes szerkesztett kézirat megléte után kezdődhet. Ezt inkább az olvasóknak írom, hisz fentiek alapján ez számodra egyértelmű.
Egyébként remek szakmai összefoglaló.
Üdv.: András
Kedves András!
Írod: "de a méretek konkrét tervezése a teljes szerkesztett kézirat megléte után kezdődhet."
Ez nem teljesen így van, hiszen a versek oldalakra tördelése, hogyan történik, ha nem tudjuk milyen sablont (szedéstükör) választunk nekik?
A szerkesztést tehát, meg kell előznie a forma kiválasztásának.