Egyidőben

Van egy alapvető fogalom. Az "egyidejűség fogalma".
Ennek tulajdonképpen az a jelentése, hogy semmiféleképp nem tudsz egyidejűleg vizsgálni két eseményt, vagy történést, mert nem talaálsz olyan rendszert amiből ezt szemlélve, ezt biztosan kijelentheted.
Lehet, hogy kicsit bonyolult voltam , megpróbálom megmagyarázni, és később arra is kitérni, hogy miért is jutott ez épp most eszembe.
Mindent ami történik, vonatkoztatási rendszereken keresztül szemlélünk. Ez értendő arra is ha épp utazunk a buszon, és ott valaki átadja a helyét egy idős embernek, ez a buszon egy időben, és egy helyben történik.
De aki épp a megállóban áll, annak már térben és időben nem "stimmel"-a dolog.
Einstein ezt az elméletet a speciális relativitáselméletében dolgozta ki, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a Newtoni-mechanika sebesség-összeadása közötti ellentétet. Azért speciális, mert nem foglalja magában a gravitációt; azt csak tíz évvel későbbi munkájába sikerül belefoglalnia az általános relativitáselméletbe.
Ok..ez így nagyon magas…
Lejjebb megyek, hogy én is értsem, mert nekem is magas..)))
Einstein azt mondja ki, hogy az egyidejűség nem abszolút, hanem függ a megfigyelő helyzetétől.
Hogyha az események ugyanazon helyen következnek be (pl. egy autó baleset), akkor minden megfigyelő – bárhol legyenek is – egyetérthet abban, hogy az egyik autó a másikkal ugyanabban az időpontban ütközött. Azonban ha az események a tér különböző pontjain esnek meg – például egy autó karambolozik Amerikában, egy másik pedig Ausztráliában -, akkor az egyidejűség kérdése már relatív, egyesek számára egyidejűnek tűnhet a két esemény, mások számára – akik más helyzetből szemlélik az eseményeket – nem. Einstein speciális relativitáselmélete megmutatja, hogy nincs helyes válasz, minden megfigyelő egyenrangú, egyikük sem kitüntetett, és mindegyik jogosan állíthatja, hogy igaza van, még hogyha állítása összeférhetetlen is a többi megfigyelőével.
Igazából el lehet képzelni egy vonaton csücsülő emberkét, mondjuk ez pont én vagyok, és épp reggelizem az étkezőkocsiban. Nekem a rántotta elfogyasztása egy helyen,az asztalnál történik, aki a töltés mellett áll, annak, már 200 méter a különbség két falat között, és aki épp Kanadában a gleccserek csúcsán belevágja a jégfejszéjét a hegybe, "pont" ebben az időpontban, annak, meg igen csak más a "vonatkoztatási" rendszere…
Ide még beszúrok egy kis agytágítót, de utána már vége lesz..)) Ha eddig kitartottál, most már olvass végig!
Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni. (Ez az idődilatáció jelenségén alapul: a mozgó óra lassabban jár, mint az álló. Az eltérés hétköznapi sebességeknél alig kimutatható, de a fénysebességhez közeledve jelentőssé válik.) Az eltérés az elmélet által pontosan meghatározott, matematikailag ellentmondásmentes és kísérletileg ellenőrzött; ennek ellenére hagyományosan paradoxonnak nevezik, mert a jelenség egy kézenfekvő, de hibás elemzése önellentmondásra vezet.
Az ikerparadoxon szokásos megfogalmazásában egy ikerpár egyik tagja űrutazásra indul egy távoli csillaghoz egy közel fénysebességgel haladó űrhajóban, ugyanazon az egyenes útvonalon, ugyanazzal a sebességgel haladva oda-vissza, míg a másik a Földön marad. Ha eltekintünk a Föld forgásától és keringésétől, és az indulást és a fékezést illetve megfordulást pillanatszerűnek vesszük, akkor a földön maradt iker nyugalomban van, testvére pedig egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a Földtől a távoli csillagig, majd vissza. Az űrhajós iker visszatérésekor azt tapasztalja, hogy míg számára csak rövid idő telt el, testvére megöregedett, esetleg meg is halt.
Hát akkor arról is írok, hogy ez miért jutott eszembe…
Csak azért, mert nem tudom hol vagyok…
Itt, vagy ott, vagy a negyedik dimenzióban?
Ki honnan vizsgál meg "Földi"-dolgokat, és miért épp úgy értékeli, amikor a válaszok még el sem készültek…
Próbálunk fennmaradni, de sejtem, hogy van valami "magasabb" erő..(nem jedi:), mely irányít minket, és valahogy ez nem hagy nyugodni….