Sokak szerint nem létezik szerelem első látásra, mások viszont saját bőrükön tapasztalják ezt az áramütésszerű érzést. Vajon az előítélet is ilyen szubjektív tényező? Létezik előítélet első látásra?
A tegnap esti élményem sarkallt írásra. Barátnőmmel mászkáltunk Pécs utcáin valami jó kis buli után kutatva, de mivel mindent zárva találtunk, a Szent István téren pihentünk meg. Ott összefutottunk egy másik barátnőmmel, aki nagy társasággal volt, és elkezdtünk beszélgetni. Minden jól alakult egészen addig, amíg valahogy szóba került, hogy én költő vagyok. Persze ez elég vicces, a barátnőm mondta ezt rólam, én soha nem jönnék ezzel egy vadidegen előtt. nem is tartom magamat költőnek. Kérték, hogy mondjam el egy versemet, de persze nem mondtam, nem vagyok az a típus. Ekkor már leírt az egyik srác, de főképp akkor, amikor megkérdezte, hogy ismerem-e Jim Morrisont. Tudtam, hogy rockzenész, de hogy melyik együttesben? Nemet mondtam. „Annyit érsz.” – ez volt a válasz. És rám se nézett. Ezek után még annyira sem volt kedvem szavalni egyik versemből. Ezt pedig annak tulajdonította, hogy mekkora sznob vagyok, különösen azután, hogy a barátnőm azt is megemlítette, hogy édesapám magasabb posztot tölt be az egyetemen. Pedig távol áll tőlem, hogy ezzel dicsekszem, magyaros barátnőimnek az elején el sem mertem mondani, nehogy ezért ne fogadjanak be. Teljesen elképedtem, hogy egy hülye, felvágós sznobnak néznek.
Nagyon rosszul esett, de elgondolkodtam azon, hogy az előítéletnek is két oldala van. A gazdagok lenézik a szegényebbeket, a műveltek a kevésbé művelteket, az okosak a butábbakat, – ez azonban fordítva is működik. Mindenki előítélettel tekint arra, aki egy kicsit is más, mint ő. Hiába próbálsz a lehető legjobban élni, s pozitívan fordulni mások felé: gyakran csak elutasításban lehet részed. A legtöbbször viszont az előítélet egy félreértésből fakad, mint például az én esetemben is. A srác nyilvánvalóan azt hitte, hogy én kérkedek a javaimmal, azért, hogy megalázzam őt. Pedig eszembe sem jutott ilyesmi. Sajnos nincs mit tenni.
De tényleg nincs mit tenni? Ezeket az eseteket el kell fogadni és csupán elfelejteni? Erre a kérdésre nem tudom a választ. Talán, ha minden ember boldog lenne, nem irigyelne másokat. Ez azonban csupán elérhetetlen álom.
10 hozzászólás
Szia!
Amiről írtál, az nem első látásra ellenszenv, hanem a kialakult téves kép beszélgetés közben. Az írásod amúgy tetszik. Morrison a Doors-ban énekelt, de azt hogy nem tudja valaki, nem vetném senki szemére. Nem mai együttes. Szerintem ettől függetlenül, létezik ellenszenv első látásra,de azt jó kommunikációval lehet rendezni. Az első látásra szimpátiát pedig el is lehet rontani.
Üdv.
Kedves hajnalcsillag !
Amit leirtál az jó,hátha okulunk belőle.Az olyan emberektől mintaki aztmondja
“Annyit érsz.,,avval nem kell foglalkozni,legfőképp mindenkinek- megfelelni-,úgy sem tud az ember.Hát nem igaz?
Szia!
Nem szabad mindenkit és mindent komolyan venni. Tudom, hogy könnyebb mondani, mint tényleg így tenni, de vannak olyan helyzetek, amikor nem kell odafigyelni a másik ember mondandójára. Mindenki belefut néhány bunkóba az élete során, de vígasztaljon az, hogy egy valószínűleg komplexusos emberrel állsz szemben, és neki ez a legnagyobb öröme. Persze néha rosszul esik, de nem éri meg sokat rágódni rajta.
Sziasztok!Köszönöm, hogy elolvastátok az írásomat és elmondtátok a véleményeteket. Hát igen, elég könnyen félre tudják érteni egymást az emberek…Az bosszantott leginkább, hogy ha az illető valóban ismerne engem, nem mondana ilyeneket. De már nem zavar, sőt, sajnálom őt. Biztos rengeteg ok van a háttérben, amiért így támad.
Köszi mégegyszer, hogy írtatok! hajnalcsillag
Tanuljad meg, hogy soha nem tudsz mindenki kedvére tenni. Mindig lesznek olyanok, akiknek valamiért ellenszenves leszel. Nem irígységről van szó. Aki hibát keres, – az talál. Köztünk szólva nekem fogalmam sem volt eddig, hogy ki Jim Morrison. Hála Arturnak, már tudom. Értéktelenebb voltam, és ettől már értékesebb vagyok? Nem hiszem. Ne foglalkoztasson más véleménye!
Szia!
Én imádom a Doors zenéjét, de az ő nézeteikkel sem egyeztethető össze a lenézés, szerintem. Nincs (túl) buta ember, csak legfeljebb még keveset tud, mint ahogyan azt Karak is mondja Vuknak 🙂
Talán visszavágásként megkérdezhetted volna valemelyik klubtársunk nevét az illetőtől, hogy ismeri-e pld. “hajnalcsillag”-ot :-))))
S ha nem , háát akkor ő is annyit ér????
Jó témát választottál, örülök, hogy olvashattam!
Üdv! Hanga
Én is szívesen vissza kérdeztem volna az illetőtől, például, ha már ennyire oda van azzal a Morrisonnal, hogy tudja-e hogyan halt meg? Látta-e a róla készült filmet? Ki játszotta el benne a főszerepet? Kik az együttes többi tagjai? STB…
én is előítélek, szerintem ez természetes, mivel később megváltozhat a véleményem, nem egyszer mondtam már, hogy “”bocs, félreismertelek””.
és az annyit érsz mondatra ebben a helyzetben(persze ki tudja, hogy élesben hogy viselkednék) elég csak annyit mondani, “”te már csak tudod””, szerintem nem éri meg visszakérdezni, mert akkor ugyanazt csinálod mint ő.
amúgy jó a téma, kéne még ebbe az irányba gondolatmenetek, és konkrét példákat leírni.
sziasztok
én is előítélek, szerintem ez természetes, mivel később megváltozhat a véleményem, nem egyszer mondtam már, hogy “”bocs, félreismertelek””.
és az annyit érsz mondatra ebben a helyzetben(persze ki tudja, hogy élesben hogy viselkednék) elég csak annyit mondani, “”te már csak tudod””, szerintem nem éri meg visszakérdezni, mert akkor ugyanazt csinálod mint ő.
amúgy jó a téma, kéne még ebbe az irányba gondolatmenetek, és konkrét példákat leírni.
sziasztok
Nagyon tetszik ez akifejezés hogy az előitéletnek két oldala van, nahát én háromról tudok, de sebaJ, VAN AKINÉL CSAK EGY.