Kedves hölgy olvasóink! Örömmel vetem papírra, hogy végre sikerült interjút készíteni az örök férfival! Igen, csak itt nálunk olvashatják. Tehát most jöjjön az interjú, a filmvilág (talán) legnagyobb szupersztárjával; az összetéveszthetetlennel, azaz A Szőke Herceg-gel (a Fehér Lovon)!
– Nagyon örülök, hogy látom! Nagyon jól néz ki!
– Köszönöm szépen!
– Nos…akkor vágjunk is bele! Mint tudjuk a karrierjét nem mostanság kezdte, ám a csillaga nem fakult meg. Hogy bíroja a tempót?
– Elég nehezen. Úgy érzem felszippant a film „porszívója”. Tudod, az elvárások még ma is nagyok. Ám, azoknak inkább a fiatalabb generációk tudnak megfelelni. Így én feleslegessé válok. Hát igen…Változik a világ, de én próbálok vele lépést tartani. Ám érzem, a csillagom leáldozóban van.
– Jaj! Ne mondjon ilyet! Népszerű…ezer és ezer rajongója van…a filmjei sikeresek. Miért gondolja ezt?
– Nem gondolom, hanem érzem. Manapság, a fiatalság már nem minket/engem kíván. Én nem tudnék ma már nyaktörő mutatványokat megcsinálni meg miegymást…. Én megmaradtam „a kopott-filmkockás” régimódi színész. Nem tudok kaméleon módjára megváltozni. Ez vagyok, ezt el kell fogadni!
– De hisz annyi filmet akarnak önnel készíteni…
– Ez valóban így van…ámde azok nem az én műfajaim. Nem jó dráma, nem esti mese és nem igazi romantika. Legalább is én nem érzem annak őket. Már nem készül annyi tündér-mese, vagy készül, de az alaptörténet ugyanaz maradt, amit mi régen kitaláltunk.
– Nos.. akor ugorjunk vissza a „rég-múltba”. Annyi siker után…Olyan sikerek után, mint a Casablanca, a Római vakáció, a Hófehérke, a Csipkerózsika….Mindezek után, úgy gondolja, hogy kész kifújt. Nem lehetnek olyan jó filmek, mint ezek.
– Nem. Nem ezt mondtam. Lehetnek jó filmek, csak nem az én asztalomon. És persze lehetnek jó mesék, drámák…csak a régiek sosem térnek vissza. Míg manapság egy film visszaköszön csak más a környezet a tálalás s most nem a feldolgozásokra gondolok.
– Értem… Mi a véleménye akkor, az újonnan jött ötletekről, mint amilyen a sci-fi vagy az akciófilmek?
– Mi is csináltuk akkoriban „akciófilmet”. Csak mi valóságos drámát vittünk bele (ami szerintem mára már utólérhetetlen lett!). És nem olyat, ami minden akciófilmben megtalálható. Én most a szalagon gyártott „lőjük le a fél-világot” félékről beszélek. A sci-fi-ről pedig az a véleményem, hogy érdekes kérdéseket feszengetnek, de ott is megtalálható a gagyiság. (némelyekben)
– Mi a benyomása a most növögető, szárnyakat bontó színész-palántákról?
– Vannak köztük nagy tehetségek, akik valódi színészek lesznek.
– Részletezné?
– Vannak, akik átélik a szerepüket, oly annyira, hogy benne élnek és már részükké válik a játszott karakter. Az ilyenek a ragyogó a színészek… Övék a jövő a vásznon.
– Ön biztos alkotott, hisz maga egy legenda.
– Ez nagyon kedves. De nem vagyok az.
”Legendák, csak azok lehetnek, akik a színpadon és az életben is példát tudnak mutatni és maradandót alkotni a jövőnek.”
2 hozzászólás
Szia!
Az utolsó idézet nagy igazság, és elgondolkodtato bizonyos szempontból. Jó az interjú, de ha elfogadsz egy tanácsot: az első kérdésnél tegeződsz, utána magázódsz. Remélem nincs harag. Bocsi….
Üdv
Hoppá találtam egy helyes írási hibát amire rendkívül érzékeny szoktál lenni
A párbeszéd harmadik mondatában direkt írtad hogy Hogy “biroja” a tempót?
Sorry!
Ettől eltekintve gratulálok!
Hajrá!