Luca unokám nemrég betöltötte a hatodik évét. Nagyon sok minden érdekli őt, és határozott véleménye van a dolgokról, amit nem is rejt véka alá. Még abban a korban van, hogy „ami a szívén, az a száján”.
Egyik nap a hupikék törpikékkel játszott fürdőkádban, beledobálta őket a nagy habtortába, amit a habfürdőből készített. Én meg viccesen megkérdeztem tőle, hogy hová mennek a törpikék, a bányába? Lucácska nem értette, hogy miért mondom ezt, ezért elkezdtem mondani, hogy a másik mesében, a Hófehérkében, a hét törpe a bányában dolgozik. Luca felháborodott, hogy „összekeverem” a két mesét. Utálom Hófehérkét! – jelentette ki.
Hát igen, ezt már tudjuk. A régi klasszikus meséket /Hamupipőke, Csipkerózsika, Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, Hófehérke, Hüvelyk Matyi, stb./ egyszerűen nem lehet neki elmesélni, mert már az első mondatnál tiltakozik: „Murmi ezt ne meséld! Nem akarom hallani! Meséld el inkább a Kelekótya bácsit!”
Lucácska szereti a meséket, de csak a modern meséket, amik olyan gyerekekről szólnak, mint ő, és olyan dolgok történnek velük, amik vele is megtörténhetnek. Nagy kedvencei Bartos Erika: Anna, Peti, Gergő meséskönyvei /ez egy sorozat, amiben az író a saját gyerekeivel megtörtént eseményeket meséli el/.
Lucácska szereti, ha vele is megtörténnek azok a dolgok, ami a mesekönyvbeli testvérekkel.
El kellett mennünk a Libegőt kipróbálni, trolibuszozni, felültünk a Siklóra, és voltunk a Szemlőhegyi barlangban is, mert Anna, Peti és Gergő is volt ilyen helyeken. Van egy listánk, hogy mi mindent „kell” még csinálnunk, hová kell még elmennünk a mesék nyomában járva.
A másik nagy kedvence Liane Schneider „Barátnőm Bori” meséskönyvei. Bori annyi idős, mint Lucácska, és vele is mindenféle dolog történik /síel, zenél, beteg, eltéved, focizik, palacsintát süt, óvodába megy, pizzát süt, segít anyának, zsebpénzt kap, vásárolni megy, cicát kap, stb./
A Bori mesékből is sok mindent megismer a világból. Időnként Pannikával – a négy éves kishúgával – eljátszanak egy-egy mesét. Többnyire valami olyan mesét, ami kicsit félelmetes a számukra, legutóbb azt játszották el, hogy Bori elveszett egy bevásárló központban. Pannika volt az anyuka, Lucácska volt Bori, és se láttak, se hallottak, amíg a játék tartott.
Amiket én találok ki meséket nekik, azok is mind mai gyerekekről szólnak, és meglehetősen reálisak, mert ezeket a meséket szeretik. A klasszikus meséket, amiken mi és a gyerekeink felnőttek – nem szeretik. Amint valami félelmetes konfliktus kezdődik a mesében, rögtön tiltakoznak, hogy nem akarják ezt a mesét hallani, hagyjam abba.
Amikor én gyerek voltam, meg a gyerekeim gyerekek voltak, még a mesék többnyire világosan megkülönböztethető ellentétekről szóltak. Voltak jók és rosszak bennük, s az volt a tanulságuk, hogy érdemes jónak lenni. A bátorság, a hűség, a segítőkészség, a kedvesség erény volt bennük, és a rossz mindig elnyerte méltó büntetését, de a büntetés emberséges, megbocsátó volt, a győzedelmeskedő hős nagylelkű volt. A mesék megjelenítették a félelmeket, de a végkifejlet oldotta azokat.
Nos, most a végkifejletig esélye sincsen eljutni nálunk a klasszikus meséknek, mert az első konfliktusnál be kell fejezni a mesélést.
Lucácska szereti Annát, Petit, Gergőt, Borit és barátait, Peppa malacot, Mazsolát /akik bár kismalacok, de úgy viselkednek, mintha gyerekek volnának/ ahol nincsenek jók és rosszak, nincsenek igazi konfliktusok. A Hófehérkét viszont utálja, mert túl félelmetes a számára, hogy ilyen dolgok is megtörténhetnek egy mesében. Inkább száműzi Hófehérkét és a többieket a mesélés világából. Vajon meddig tart a száműzetésük Lucánál?
15 hozzászólás
Kedves Judit!
Bármilyen érdekes és nekünk furcsa, a mai kisgyerekek a régi meséket nem szeretik,
szerintem azért, mert ők a mostani életet figyelik, azok a szép, kedves mesék már
nekik nem kell. Bár az is lehet, hogy az ő ízlése más, mint az ismerős gyerekeknél.
Úgy vélem, hogy nekik azok jobbak, amelyek körülöttük történnek, és igazak.
Amelyik kisgyerekkel annyit foglalkoztak, mint Te a tieitekkel most is a körülötte
történő eseményeket figyeli és szereti jobban a meséléseknél is.
Szeretettel olvastam, örülök, erre rátaláltam.
Kata
Kedves Kata!
Rogyadoznak a könyvespolcok nálunk a gyerek- és meséskönyvektől, /sajátjaim, és a gyerekeké/, de hiába várnak a sorukra, még nem jött el az a pillanat, amikor érdekelné a lányokat. 🙁
Van az autóban egy halom Club Smart ajándék katalógus, amiket a benzinkútnál kapott a férjem tankoláskor. A lányok szeretik nézegetni őket, főleg a játékok képei érdeklik őket bennük.
Luca egyszer csak kérte, hogy meséljem el a mesét, ami ennek a játéknak a képhez tartozik. Mondtam neki, hogy ezek nem mesés könyvek, nincsen bennük mese, csak a benzinkútnál megvásárolható játékok fényképei ezek. "Jó, jó, ha nincs mese hozzájuk, akkor erről a képről találj ki egy mesét Murmi!" – mondta határozottan Lucácska, és megkezdődött a fejből mesélés korszaka. Ott, azonnal rögtönöznöm kellett egy mesét a kiválasztott képről.
Az első mesével annyira elégedettek voltak, hogy sorban mutatták a képeket, amikről meséket kellett rögtönöznöm. Ezek a mesék azóta is népszerűek a lányoknál.
Judit
Kedves Judit!
Nagyon élveztem ezt a részt!
Annyira élethüen le tudod írni mit szeretnek a mai gyerekek.
Érzödik,hogy törödsz nagyon Luca unokád testi-lelki jólétjéröl!
Szeretettel gratulálok:sailor
Ui…pótolom,amit elszalajsztottam
Kedves Tengerész!
Lassan te is családtag leszel nálunk, ha továbbra is utazol velem, és figyelemmel kíséred az unokáimat. 🙂
Köszönet, hogy ezeket a /nem igazán az irodalom kategóriába tartózó/ jegyzeteimet is olvasod.
Judit
…utazásaitokat is,´Murmurt´is
Kedves Judit!
Az az érzésem, hogy a mai anyukák féltik a gyermekeiket, hogy bármi rosszról halljanak, még a mesékben megjelenő gonosztól is féltik. Hallottam egy alkalommal fiatal anyukák beszélgetését: No ne, Piroska és a farkas, meg Hófehérke kész horror, dehogy mesélem a gyerekemnek. A többiek persze helyeseltek. Pedig, ha nem készítjük fel időben a gyereket arra, hogy rossz dolgok is történnek a világban, sohasem fogják felismerni, ha veszély fenyegeti őket, hiszen a mesében is csak jó történik mindenkivel. Mitől horror az, hogy a farkas megeszi a nagymamát? Emlékszem jómagam gyerekként, mennyire örültem, amikor a vadász felvágta a farkas hasát és kiugrott belőle Piroska és a nagymama, majd megtöltötte kővel és bevarrta, s miután felébredt a farkas mozdulni sem tudott a nehéz kövektől. Örültem neki, mert a gonosz elnyerte méltó büntetését. A mai meséknek nincsen tanulságuk, így nem ismerik fel a gyerekek, ha valaki rossz szándékkal közeledik hozzájuk.
Ida
Kedves Ida!
Nagyon beletaláltál a hozzászólásoddal a helyzetbe. Azóta megtudtam, hogy az óvodában azért hallottak klasszikus meséket a lányok, de nem szeretik őket.
A mesés könyvekben, nálunk, csak a mesékhez tartozó képeket nézték meg, mert azokat nem látták, amikor az óvónéni elmesélte őket.
Már amikor az én gyerekeim kicsik voltak, akkor is át voltak írva már a klasszikus mesék kevésbé félelmetesre /pld. amikor én kicsi voltam Jancsit és Juliskát az apjuk hagyta az erdőben, mert nem volt mit enniük, amikor a gyerekeim voltak kicsik, akkor gombaszedés közben tévedtek el az erdőben, manapság meg annyira szedik a málnát, hogy elkeverednek az apjuktól/ most meg már lassan rájuk sem lehet ismerni, annyira átalakítják őket.
Judit
Kedves Judit!
Örülök, hogy újra olvashatok Luca "viselt dolgairól" (bocs)
Úgy látszok Lucának érdekesebbek azok a mesék amelyek valós, megtörtént és Ő is részt vehet benne, újra játszhatja a mesét, ami valójában igazi. (gondolom ez illik állandóan mozgó, cselekvő egyéniségéhet!)
Légy türelmes, talán eljön Hófehérke ideje is.
szeretettel olvastam
Ica
Kedves Ica!
Érdekes a különbség a két kislány között. Panni simán meghallgatja a régi meséket, Luca nem szereti őket.
A Jancsi és Juliskában – a kinyílós képen a mesekönyvben -, be lehet dobni a boszorkányt a kemencébe, egy mozgatható lapáton. Luca kinyitni sem hajlandó a meséskönyvet, Panni meg csak úgy dobálja bele a boszorkányt a kemencébe. 😀
Köszönöm, hogy elolvastad.
Judit
Kedves Judit!
"Lassan te is családtag leszel nálunk, ha továbbra is utazol velem, és figyelemmel kíséred az unokáimat. :)"
Fogok!
Szeretettel:sailor
Kedves Judit!
Milyen gyorsan rohan az idő! Luca már hat éves! Úgy tűnik nagyobbik Unokád érzékeny lelkű, és még nem tudja elfogadni, hogy egy mesében történhet rossz is, csak az újabb meséket szereti, ahol vigyáznak arra, a gyerek ne találkozzon rossz élménnyel Az is lehet, hogy később előveheted a polcról a régi szép meséket is.
Sok szeretettel olvastalak: Matild
Kedves Matild!
Alig telt el egy hónap, mióta ezt a Murmur jegyzetet feltettem az oldalra, és már ez alatt a rövidke idő alatt is nagy változás állt be. Luca elkezdte velem felolvastatni a népmeséket. Ugyan nem mindent ért belőlük, de már szívesen meghallgatja.
Amikor ezt írtam nem gondoltam, hogy ilyen gyors lesz a változás.
Judit
Kedves Judit!
Nagyon jó Nálad-ok!
Mindegy miröl írsz,érdekes és hasznos!
Szeretettel:sailor
Ui…még sokat kell lennem
Kedves Tengerész!
Újra kikötöttél? 🙂
Judit
…most kezdem a világkörüli utat.
….
Szép estét!
Szeretettel:sailor