Zavaros versek, és a birálók elvárásai

Minden birálatot szívesen fogadok, ha a bárló érti a verset, ha segíteni akar, ha a jószándék vezérli. Ennek ellenére nem várom, hogy a biráló egy véleményen legyen velem. Egy dolog igaz, saját irodalmi gyermekemet / a költeményt/ én ismerem a legjobban, és nem felejtendő el, hogy az erdélyi magyar gondolatmenete, érzésvilága, történelmi és művészeti háttere egészen más, mint a Magyországiaké. Ezért mi egy kicsit másképpen írunk.A magyarországi biráló általában nem, vagy csak kevésbé ismeri az erdélyi magyarság lelki karakterét, történelmi fromálódását, az indítékokat, a vers születésnek körülményeit ezért nemis mindig értheti a kifejezések fordulatait, a székely-magyar gondolati, logikai és érzelem világát. Ezért lehetett úgy érzékelni talán ráfogni, hogy egyes versek néhol zavarosak, hogy kommersz ízűek, hogy szórendi hibákkal küszködő, vagy a magyar sajátosságokat nélkülöző versek.Olvasom az irodalmi folyóíratokban megjelent verseket, nagyon sokat zavarosnak érzek, mert nem tudom, a költeményt sem értelmezni, sem megérteni. Vajon miért írnak költőink az egyszerű olvasónak érthetetlen formában ? Lehetséges, hogy zavarosan írnak, de lehetséges, hogy mi elvárásaink zavarosak a versekkel kapcsolatosan. Előbb foglakoztam prózával, mint verssel, cikkek írásásval, írtam vagy 100 cikket, útleírásokkal kezdtem, de társdadalmi vagy történelmi jellegű problémák feldolgozzásával is probálkoztam, a szerkesztők sohasem jeleztek hasonló hibákat. Habár elismerem, hogy az erdélyi magyar nyelv minőségére biztos káros hatással van a kétnyelvűség, a román hivatalos nyelv, amely néha tükörfordításokhoz vezet, és a román nyelv szórendje éppen fordítottja a magyar szórendnek. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a magyar nyelvet anyanyelviszinten beszélem, a tanulmányim folytán mindig különleges eredményt értem el a magyarnyelv és irodalom művelésében. Habár nem az irodalom a kenyerem,de szeretem és annak is a tudatában vagyok, hogy saját árnyékomat ebben a műfajban persze nem tudom átlépni. Ezért lehetséges, vagy biztos, hogy vannak hiányosságaim a szép poétika és a líra elméletének ismeretében. De a bírálóim ne is várák tőlem az idetartozó tankönyvi szabályok teljes betartását. Saját szórakoztatásomra írok verseket, a verseim feltöltését a Napvilág oldalaira, inkább "összegyűtésnek", mind közétételnek tekintem. Ha majd mégis többet szeretnék, a versek átdolgozása, ellenőrzése, a szükséges jaívítások nem maradnak el. Még megszeretném elmlíteni, hogy magyarországi barátainak, hogy az erdélyi népnyel, és az erdélyi irodalmi nyelv semmivel sem gyengébb színvonalú. mint az akár Budapesten haszált irodalmi, vagy népnyelv színvonala. Az utódállamokba szakadt magyarság, a kisebbségi sors korlátai ellenére, jelentős irodalmi hagyatékkal rendelkezik, és magyar nyelv ápolásában semmivel sem maradtunk le a magyarországi tollforgató barátainknál. Akik többr képesek, hát tegyenek többet, alkossanak, kevesebb hibákkal telített műveket. Addig is részemről talán nem pontosan idézem egyik régi magyar költőnk szavait: "Nem írok papoknak, sem az úri rendenek, de írok inkább a gubás, szűrös emberkenek"!