Böngészés: élet
Fütyülni a széllel, sajnos nem lehet, légiriadó borzol idegeket. Szaggat a vétel, és vért hörög a szó: – Hogy mi…
Ünnep mindenütt, ameddig szem ellát, már hetek óta fénypompa, feltűnő táblák, feliratok hirdetik a karácsonyt. Szavak, melyek mit sem érnek,…
Elúsznak, mint vízcsepp sebes folyóval, vagy a felszínen lebegő faág; elszállnak, akár a darvak, ám örökre mennek, nem térnek vissza…
Uram, te küldted őt hozzám? Cseppekben érkezett, olyankor magasra emeltem arcom, hogy jobban érezzem. Volt tavaszi zápor, mit lenge szellő…
Fagyott reggelen ködpaplan alatt a fény, deres fák fáznak, ma még mosoly sem terem e didergő világnak, pedig élne melegén.…
A nő magába roskadva ült a magas sziklaszirten. Kihalt az egyébként forgalmas hegytető, a kirándulók ilyenkor már alszanak; neki nem…
Ha majd ellobbanni készül benned a láng, gyöngy kacajjal szítom szunnyadó tüzedet, és anya sem óvja úgy féltett gyermekét, ahogy…
Amíg alszol, írok neked egy verset – csak csöndben, nehogy felébresszelek, szófogadó a papír, nem pisszen, nem sercen a tollhegy…
Szép akart lenni, határozott, megnyerő, izgalmas, érzéki, éppen olyan, amilyennek a férfi ismerte. Nem pazarolt magára holmi festéket, nem volt…
Átsejlő szürke köd mögött élet talált rám sok kacat között; tiéd e szivárvány-világ, virágot hintenek az őszi fák – a…