Böngészés: Shakespeare

Sikít az őszi szél kopott vonója, avarra sírja bánatát az Isten – esőt szitál, s megannyi könnye volna, hogy enyhet…

Álmodom… Te tárt karodba hívsz, ölel megint a tiszta hang, az édes élet; őzszemed s a kéz velem van, úgy…