Browsing: prózavers
Szunnyadó parázs, ha lobban, tudna e úgy varázsolni jobban, mint szemének szelíd fénye, s bánni úgy szívemmel, kénye-kedvére. Honnan jöttél…
0. Üregesen szemeken át folyik fény Ma könnyekben mérik súlyomat Nehéz vagyok a napsugaraknak. 65. Lassan olvad el viaszos rétegem …
HANG1: Fehér abroszomra csöppen a múlt Foltokban tekint, kacsint – Mint mesterkélt tintapacnik – Mit láttam bennük? Mi rejlik odabent,…
Puha vagy, értékes, Számba vennélek, Vaníliarúdba zárt finom fűszer. (Egy tündérszárny pezsgőbe mártva.) Én vagyok a kés, megpróbálom kiszedni, Mi…
Sötét erdő közepe szélén Hosszmetszetben áll Hófehérke. Eltévedt a vonalak sokaságában Minden ág másfelé néz Minden cigaretta füstje másfele mutat.…
Menekülsz, bár nincs ott senki Csak a napfelkelte figyel, újraértelmez Franciaablakokon át gúnyosan nevet. Befekszik veled az ágyba; reggeli szerető…
Intravénásan ontott vesszők El lehetne temetni már ezt a kurva mondatot Mint Halotti beszédben szétszórni a hamut. Lerágott körömdarabként hullik…
örök össze – bögre hasad földön kinek a teste? összeeső darabok; földön matat mint versben a gondolat: nem találja helyét.…