Browsing: természet
halvány fehér félhold tanyáz frissen meszelt reggeli égen kis pászmaszőnyegeit leteríti…
Mondd, hova szállt csodaszép tavaszunk, illatait ki keverte e télbe mint aki éktelenül beleunt…
Szól a szél: Szídd a szád! Fúdd a fát! Leng a lomb. Lóg a láb. Leng a lég. Dong a…
Vidám nyári napfény csillog a kerten szétterül a sok gyönyörű növényen, a kertünknek dús…
A délutánra jő a csendes alkony, a fénykorong alig szivárog át, a nádasok tövén, amott a parton aludni térnek ím…
Levélruhája még rügyekbe bújva alussza egyre boldog álmait, az ága közt a szél remegve fújja…
Gyönyörű szirmait a Nap felé szélesre tárja, csodálatos szépségét szívünknek, lelkünknek mutatva…
A márciussal éledő remény hozott e tájra újra végül, vajon miféle ős letétemény mi szült…
néma csendben ülve a mólón vadkacsákkal várni a csodát mikor megpillantod…
A márciusra langyuló tekintetét a Nap teríti, mintha volna jó apánk az ég alatt, a felleg is…