az volt nekünk a vizes bögre,
fel volt akasztva egy szögre
és egy hosszú madzagra kötve.
Egy reggel az a kis bögre
lepottyant a szögről egy tökre,
majd felkúszott egy fatönkre
gondolva, ott megy majd ő tönkre.
Látszólag megrökönyödve
belegurulva a gödörbe,
majd lomhán felkönyökölve
bámult egy ott alvó hörcsögre.
Esküdve az ismerősökre
megfogadta most mindörökre,
nem hallgat a főnökökre
és szabad lesz ő mindörökre.
Nem néz földi gyönyörökre
fel esküszik a nagy püspökre,
nem hallgat a rendőrökre
sem egy miniszterelnökre.
De rászaladt a köcsögre
később a rendőrfőnökökre,
megígérte, hogy csütörtökre
újra felköthetik a szögre.
Így a bögre a gödörbe
ott feküdt egy vizes vödörbe,
vödröt rátették egy farönkre
felette lóg a pöttyös bögre.
4 hozzászólás
Elvarázsoltál kedves Tóni ezzel a piros pöttyös bögrével.
Szeretem!!! :)))
Gratulálok!!! Ica
Kedves Ica! Az elsö Adventi Haikucsoromnál jutott az eszembe, anyám kedvence Volt az a bögre, és ha kalácsot sütött, akkor az nem hiányozhatatt.
Köszönöm, hogy tetszett, üdv Tóni
Nagyon tetszik a pöttyös bögréd. Ilyen a mi családunkban is volt. Szép emlékek fűznek hozzá. Szeretettel gratulálok: István
Kedves István!
Mint ahogy Icának is írtam, engem is, egy a Tegnapi Haikucsokor írásánál, az emlék vezetett a bögréhez. Köszönöm, hogy elnyerte a tetszésedet, és üdv Tóni