A Nap még azt hitte magáról, hogy süt. Hitének utórengései még ki tudták ásni az Elképzelhetetlent a föld alól. Ám ekkorra a Nap már bezárult rezzenéstelen ín és csont kérgébe. Az Elképzelhetetlen a fényért járó hálájában úszva lebegett fel és egyre csak fel.
A Nap önmaga zavartságában kinyílt a harmadik füle, és zúgó igére talált. Az Elképzelhetetlen szólt a túloldalról. A Nap megremegett önvállalt kérgében, mert meghallotta az Elképzelhetetlentől, hogy legbelül világít, bármi is árnyékolja be. A Nap már annyira belesajdult saját zártságába, hogy nem hitte el amit hall.
Ám egy rés foszlott a kemény burkon. A Nap észrevette ezt és így szólt:
-Te vagy a rés túloldalán?
-Gyere, és nézd meg magad!- Felelt magabiztosan az Elképzelhetetlen.
A Napot még győzködni kellett a végtelenség előtti percig. Majd végül kinézett a résen.
Az Elképzelhetetlen elképzelhetővé vált, és egy tükör formájában volt jelen. A Nap meglátta önmaga gyönyörű sugárzását, a kéreg felrobbant, és együtt kezdtek neki a végtelenségnek…
A Nap és az Elképzelhetetlen története
By Ngaboru
3 hozzászólás
avantgarde. majd egyszer, remélem, elmeséled, milyen mögöttes történés áll a hátterében =)
grat: Dóri
Mindenképpen elmesélem ^^ Köszi hogy olvastál.
Üdv
ahogy a szerepeket elmesélted, már érthető. szép.
grat.