Hol volt, hol nem volt, ott ahol a szürke veréb él, volt egyszer egy falevélke. A törpe lucfenyő egyik szélső ágán csüngedezett. A szép lombkoronáról több társával együtt szemlélte a világot, de ő mégis nagyon-nagyon unatkozott. Pedig az időjárás igencsak változatosnak bizonyult: februárban hétágra sütött a Nap, májusban hópelyhek kergetőztek, októberben hólabdát lehetett gyúrni, decemberben Mikulás bácsi azt hitte, hogy eljött a tavasz, mert a gyerekek mellényben jártak és nem tettek sapkát.
– S akkor senki sem kapott csomagot? -kérdezhetnétek. Erről szó sincs, mert a szemfüles krampuszok megsúgták Mikulás bácsinak, hogy december van, csak az időjárás kolontoskodik, mintha április volna.
Valójában az idő változatosan pergett falevélke életében, ámbár ő mégis szomorkodott. Talán azért nem örvendezett, mert szerette azt, ha a rendjén haladnak az események. Szerette azt, ha tavasszal a Tavasz Tündér látogatja meg, nyáron a Nyár Királynője kopogtat be hozzá, ősszel az Ősz Hercegnője simogatja meg orcácskáját, télen a Tél Királyfi ad rá hófehér köntöskét. Mindezekről már ábrándozni sem mert, csak ült, ült az ág hegyén, s az egyik percben napernyőt húzott, a másik percben meg bundát öltött magára.
Történt valamikor, hogy Szél Úrfi roppant megharagudott a keleti szomszédjára -nem árulta el, hogy miért -, elkezdett irtózatosan prüszkölni, s csak fújt, s csak fújt, mindent elsöpört ami az útját állta.
A falevélke sem maradt ki a nagy felfordulásból, a fuvallat őt is leráncigálta a megszokott helyéről.
– Mit gondoltok, vajon merre fújta a szél?
12 hozzászólás
Hát kelet felé.
Amúgy nem csodálkozom, hogy a kis falevélke, már unta nagyon a vendégeskedést „A törpe lucfenyő egyik szélső ágán”, ahol a sok, másságát nehezen toleráló tűlevélke között, nem is biztos, hogy jól érezte magát. 🙂
Ám az is lehet, hogy egy jogvédő szervezet felé vette az irányt, ahol rasszizmussal kapcsolatos beadványát beszélték át. 🙂
Zűrzavar üveghegyen innen és üveghegyen túl:-), de a próbatételek, bonyodalmak azért vannak, hogy "falevélke" sikeresen megoldja őket… nap mint erősebb lesz:-)
"jogvédő szervezet"……. az már a legmerészebb mesében sem létezik:-)
Köszönöm gondolataidat, Antonius.
Ha már a keleti szomszédjára haragudott meg a szél, nyilván felé fújta falevélkét.:)
Rendhagyó a mese, különleges, érdekes. Nekem nagyon tetszett, kedves Mesako.
Ida
Mivel ez a mese kisgyerekeknek íródott, a kérdésben benne lapul a válasz is sugallat-fuvallat formájában:-)
Köszönöm, hogy tetszik eme "röpke".:-)
Szeretettel
Emese
Tetszik, hogy tovább lehet gondolni a mesét és végül az olvasó szőheti tovább a szálakat.
A történet egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége.
Üdv.: Phoenix
Kedves Phoenix!
Ha a mesének vannak céljai, akkor az egyik az lenne, hogy felkeltse, élénkítse a fantáziát.
Köszi szépen.
Szeretettel
mesako
Kedves Emese!
Ha felnőtt fejjel olvasom, azt kell mondanom, előbb utóbb földre kerül… az irány oly mindegy… ettől függetlenül tetszett a meséd, csak talán én vettem túl komolyan.
szeretettel-panka
Kedves Panka!
…talán én (is) túl komolyan (v)eszem, vettem –
Köszi szépen.
Szeretettel
Emese
Szeretem, ha egy mese kérdéssel fejeződik be, mert ahány gyerek, annyiféle válasz születik, a válaszokból pedig sok minden kiderülhet a kis lurkóról. Tetszett a meséd, Mesi:) (szerintem a folyóba fújta és hullámokon ringatózva eljutott a tengerig, közben utasai is lettek, a szitakötő, a hatpettyes katica, és a bagolylepke. A falevél már egy csöppet sem unatkozott, fontosnak érezte magát és nagyon erősnek:).
Szeretettel: Évi
Évi drága,
boldogok lehetnek a tanítványaid, hogy ilyen gyerekbarát-pedagógus a partnerük:-)
Köszi!
Ölellek
Mesi
Kedves Mesako!
Hát ide, a Napvilág oldalára! Aki ide ellátogat, az biztosan nem fog unatkozni, annyi csodaszép költeményt olvashat. Ezért is nem hallottunk többet az unatkozó falevélkéről. 🙂 Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Szilvi!
Igazad van. Hova máshová is fújhatná, mint ide a Napvilágra. Itt tényleg nem fog unatkozni.:-)
Köszi.
Szeretettel
mesako