Csak tíz fizetés…Gazdasági humor

Végre itt a demokrácia! Éljen a demokrácia! Nem kell többé Pókhasú elvtárstól Tökfilkó elvtársig rohangászni, hogy aláírja a színes televízió kiutalásokat. Vehetek anélkül is és csak tíz fizetés az ára — gondoltam 1990-ben. Ezt egy szűk év alatt kiizzadja a család. Spóroltunk is keményen, de meg volt egy év alatt az a koszos 25 ezres. Igen ám, de ameddig mi szorgalmasan gyűjtögettünk, az árak se álltak tétlenül és a televízió ára 100 ezerre emelkedett.
Nem csüggedtünk. Számolgattam és rájöttem, hogy végeredményben nem vesztettünk semmit, mert a kormányt megerőltető fizetés emelései miatt, egy televíziót, most is meg lehet venni tíz fizetésért. Családi tanácsot tartottunk és úgy határoztunk, hogy nem adjuk fel a spórolást, mert egy éven belül a százezer is meglesz. A nadrágszíjakat meghúzni, adtam ki a parancsot.
Egy kemény év után meg volt a 100 ezer is. futás az üzletbe. Nem számít — mondtuk Goldstar vagy Nei csak színes legyen. Futás közben már ezt a keserű világot is színesbe láttam, csak éppen az eladó pofáját fekete-fehérben, mert éppen akkor cserélte ki az árcímkét, hogy mától a televízió 200 ezer lej. Újból számolgattam és nem értettem a gazdasági csodát, hogy a televízió ára most is csak tíz fizetés és még se tudjuk megvenni.
A családban félárbocra engedtük a fekete zászlót. Aztán mégis próbáltam megmagyarázni a családnak, hogy egy egészséges piacgazdaságban az árak nem stabilak, és aki hamarább viszei a pénzt annak adják az árut. Erre a család fellázadt, hogy ők többet nem spórolnak, mert inkább nézik jóllakva a fekete-fehért, mint éhesen a színest. De végül is gazdasági érveléseim a piacgazdaság farkas törvényeiről, meg az átmeneti időszak, átmeneti nehézség meggyőzte a családot, hogy még egyszer vállalják a spórolást. Tettük is azt ezreseket egymásra szaporán és olyan szépen szaporodott a köteg, hogy sokszor, ha a család nem látott elsírtam magam örömömben. Már csak néhány ezres hiányzott, amikor hallom a színes RTV-híreiből, hogy az életszínvonal rohamos emelkedése miatt a televízió árait 400 ezer lejre igazították ki. Ekkor már nálam is elszakadt a cérna.
Este csak kerülgető szavakkal mertem a családnak elmondani a lesújtó hírt. Nem értették sehogy sem a piacgazdaságot. A televízió 1990-ben is csak tíz fizetés ára volt most is az — de televízió még nincs. Akkor úgy határoztunk, hogy a televízió vételéről lemondunk az átmeneti időszak végéig. Apropó! A napokban benéztem egy elektronikus szaküzletbe. Örömmel állapítottam meg, hogy színes televíziót most is lehet kapni tíz fizetésért. De ki tudja ebben a jó világban megérjük-e a tízedik fizetést.