Panka nagyon édes, kicsi lányka. Nagy barna szemekkel és tündéri pofikával. Azzal, a „félre népség, itt a szépség” természettel, ami a környezetében lévő felnőtteket folytonosan lenyűgözi.
Imád énekelni és a legváratlanabb pillanatban zendít rá arra a nótára, ami éppen akkor az eszébe jut.
A legnagyobb megrökönyödést az a produkciója keltette, mellyel reggel hét óra körül, a Metro, még félig alvó, utasait lepte meg.
Nagy volt a csend, csak az álmosító kattogás és egy-egy köhhintés jutott el, a félig lezárt szemhéjú, le-lecsukló fejű, vagy a kapaszkodón „lógva” szunyókálni próbálkozó utazóközönséghez.
Panka gondolt egyet, kihúzta magát az ülésen, lábacskáit előrenyújtotta, körbepillantott, majd, egy nagy levegővétel után, hatalmas hangerővel rázendített az Internacionáléra.
– Fölföl, ti rabjai a földnek, fölföl, te éhes projetár…..
Szinte egyszerre nyíltak ki a szemek. Először kissé morcosan, aztán többségükön elhatalmasodott a mosolygás.
– Ez a harc lesz a véső, csahak össefogni háááááát, és nemzetközivéhéhéhé lessssz, hol napra a viláááááháááhááááááágg!!!!!
Panka, kitartotta az utolsó hangot és, mint ki jól végezte dolgát, elégedetten hátradőlt.
A projetárok felébredtek.
– Holnap, a….. hovámészte kinyujacskát fogom. – vetítette előre, másnapi ébresztőjét, Panka.
Hm. A Himnusznál, ez jobb ötlet. – gondolta az anyuka, aki a produkció közben, folyvást a vészfék gombját fixírozta, de most Ő is elmosolyodott a gondolatra, mert elképzelte, hogy a holnapi szerelvény miként futna be a Deák térre, vigyázzban álló utasokkal, ha Panka, nem a kisnyulacskát választja.
31 hozzászólás
Juj, de aranyos! Jó nagyot nevettem rajta így délelőtt. Csak Panka egyik hajnalon rá ne zendítsen arra, h: "Rákosi elvtárs, népünk ma erős vár, vígy a győzelem útján, ránk boldog jövő vár" Üdv: én
Bödön, kedvenc mondásom szerint: Ami megtörténhet, az megtörténik.
(Természetesen a történet a XX. században játszódik.)
Jaj Szusi, először megijedtem a nevemet látván, de aztán a végén jót nevettem 🙂
szeretettel-panka
Egy cserfes kislánynak nagyon jó név a Panka. Ezért is választottam. Örülök, hogy megnevettettelek.
Tudnánk mi is énekelni igaz szusi? Ez kis panka pedig imádnivaló. Azt nem tudom, a kisnyulacska ébresztően hatna-e? Bízzunk benne:-)) Tetszik!
Üdv:?Selanne
Selanne, állítólag az éneklés jót tesz a szervezetünknek. Az enyémnek az éneklés hallgatása is. Van egy nóta, amitől mindig kipattannak a szemeim. Így hát, amikor nem nagyon akarnak kipattanni, meghallgatom. Eddig még mindig bevált.
Nem árt az álmos utasoknak egy kis ébresztő! Aztán ugye, még ott van a szózat is…
Rozália, egy incifinci hangocska, kora reggel, ezzel a számmal, biztos vigyorgás volt.
Nem rossz ötlet.De nekem a"Vörös Csepel vezesd a harcot.."kezdetű jobban tetszik.De az is megtörténhet hogy ez altató..?!Grt:Z
Zarzwieczky, hogy ki, mitől ébred föl? Ez, nagy kérdés!
Kedves Szusi!
Olyan aranyos ez a történet, mint maga a kis Panka lehet.:))) Imádom a gyereksztorikat!
Szeretettel: Zsóka
Köszönöm Zsóka, a kis Panka nevében is.
Hát ez tényleg nagyon aranyos!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Köszi Zsolt, hogy elolvastad.
Hehe, ez haláli! Nagyon jó kis jelenet, felröhögtem rajta és elképzeltem, amikor az én kis négyhónaposom fog valami hasonlót produkálni a BKV-n… 😀
Gounda, biztos lesz egy-két érdekes dolog, amit produkálni fog a babucid. Érdemes feljegyezni az "aranyköpéseket", mert nagyon cukik tudnak lenni.
Aranyos történet, nagyon tetszik! Elég gyakran alszom el a buszon, kellene oda is egy ilyen Panka szerű ébresztő…
Köszönöm Nimretil az olvasást. Én, ilyen kis "marhaságokat" írok próza gyanánt.
Tüneményes kis történet! :))))
Ébredt egy-két gondolat a fejemben, míg olvastam…
Kösz Irén. Azt is illusztrálni akartam, hogy a kicsiknek foggalmuk sincs a szöveg jelentéséről általában. Olyan, mint az ingyombingyom tá libe, tutá libe má libe)
(valaki felhomályosíthatna, hogy ez mit jelent)
Szia Szusi!
Kedves kis szatíra. Rövid és jó. Kicsit irigyellek , mert nem tudok szatírát írni.
Ezért csak szatírákat olvasok.
Ági
Köszönöm Ágnes.
Azt, hogy ki, mit "tud", azt sosem az egyén, hanem a közönsége dönti el.
Nagyon élveztem, remek kis írás, gratula:ruca
Örülök neki Ruca. Jó érzés, hogy szórakoztatni tudtalak.
Hú, ez nagyon jó! Megnéztem volna élőben :-).
Willie, nincs kizárva, hogy lesz még részed benne, bár az Internacionálét nem prognosztizálnám. Kösz, hogy elolvastad.
Kedves Szusi!
Aranyos történet! Ilyen ébresztő rossz nem lehet.
Mária
Mária, egy kis vidámság mindig jól jön, de a legjobb reggel, mert akkor az egész napunkat bearanyozhatja. Köszönöm a véleményedet.
Kedves Szusi!
Tapasztalatból tudom, hogy a metro milyen remek hely egy kicsinek a kibontakozásra. Nem annyira zajos, mint a busz meg a villamos, nem is áll meg olyan gyakran, nagyobb a csend, a nyugalom. Az én csemetém is tudott olyan produkciót leadni oviból jövet, hogy azt hittem soha nem érünk a következő megállóba, hogy kimenekülhessek a harsányan nevető, remekül szórakozó tömegből az én kis négyévesemmel. A történet elég pikáns, majd megírom privátban. Még pikánsabb, mint a kapitalizmus ájult imádata idején az Internacionálét énekelni…
Az Inernacionálé zenéjét szerző Gustave Delory Svájcban, Genfben született! 🙂
Judit
Nekem is van mindenféle sztorim, pikáns is……..
Nekem, zeneszerzőnek valami Degeiter nevű egyén rémlik, de hogy hun született arról lövésem sincs.
Igen, teljesen igazad van! Mindenben! Pierre Degeyter a zeneszerző. Gustave Delory volt aki odaadta neki Eugène Pottier szövegét, hogy írjon rá zenét.
A gyerekes sztorik meg tényleg kifogyhatatlanok! 🙂