-Nem hiszem el!
-?
-Egyszerűen nem hiszem el, hogy képes voltál megtenni!
-Ugyan, drágám! Nem kell ebből ekkora ügyet csinálni, előfordult ilyen már más házasságokban is!
-Nem kellene ezt ennyire könnyedén venni! Azért nem olyan kis dolog ez, hogy egy legyintéssel elintézzük!
-Te meg mindent úgy felfújsz, hogy az már szinte nevetséges! Most mi baj történt, hogy kipróbáltam valami újat?
-Mi baj történt? Ugye ezt most nem kérdezed komolyan?
-De megkérdezem! Nem lehetsz ennyire kicsinyes! Tudod nagyon jól, már az elején megbeszéltük, hogy ez benn lesz a pakliban.
-Igen. Megbeszéltük. Más dolog megbeszélni, és megint más szembesülni a dologgal. Ha akkor tudtam volna, hogy ez ennyire fog fájni, nem mentem volna bele.
-Akkor nem volt ellenvetésed. Sőt, ha jól emlékszem, te hoztad fel a dolgot. Nyissunk, mondtad. Bizonyos dolgokban adjunk egymásnak szabadságot. Aztán most, amikor éltem vele, most nincs ínyedre a dolog.
-Naná, hogy nincs! Ki hallott már ilyet! Fogod magad és egy szó nélkül belevágsz. Ha véletlenül nem veszem észre, el sem mondod?
-Nem.
-Nem? Miért?
-Mert tudtam, hogy így fogsz reagálni. A bolhából is képes vagy elefántot csinálni! Nem tudod elviselni, ha valami megváltozik körülötted. Mit gondolsz, miért ugrottam ebbe bele?
-?
-Azért, mert meg kell tanulnod végre, hogyan kezeld a változásokat. Be kell fogadnod új dolgokat. Nem szabad megállni egy ponton, és letáborozni. Drágám, a világ folyamatosan változik, és ha te megmaradsz a lépcső legalsó fokán, akkor nincs kiút.
-Mi van, ha nekem jó az alsó lépcsőfok? Ha én jól érzem ott magam? Ha én jobban szeretem a sört, mint a Metaxat? Arra még nem gondoltál?
-Nem mondhatod komolyan! Ennyire nem lehetsz fafejű!
-Ez nem fafejűség. Becsaptál!
-Az Isten áldjon meg, ez csak egy póló! Csupán ennyiről van szó. Mi lesz, ha új kapcsolatot keresek? Arra hogy fogsz reagálni? Vettem egy új mosóport, kivette a pólód színét. Ennyi. Felesleges ezt túlragozni!
-Szerinted ennyi. Ezek elvek, ' az Isten áldjon meg'! Elvek. Az elveket nem szokás váltogatni. Ma csak egy póló, holnap én.
-Bolond vagy! Esküszöm, bolond! Elvek. Igen. Persze. Na, megyek, veszek egy új pólót!
4 hozzászólás
Amíg majdnem a végéhez értem, azt hittem, hogy félrelépésről van szó, s a végén kisül, hogy csak a pólónak ment ki a színe.
Egyébként nagyon jól van összeállítva az egész, érdekes elejétől a végéig.
Tetszett.
Kata
Becsapós kis próza!Jó nagyon.Az a kérdőjel ott a második sorban fokozza az izgalmat,mi lesz itt!
Tetszett,gratulálok:hova
Szia!
Sejtettem, hogy valami turpisság van a dologban és nem félrelépés. Nagyon jól felvezeted és végigkíséred az egészet.
Szeretettel: Rozália
Szia!
Jó a felépítése a párbeszédnek. Ami miatt sejteni lehet, hogy bizonyára másról fog szólni a vita, mint egy félrelépésről, az, hogy nagyon sokáig nem hangzik el konkrétum. Azt nem tudtam, hogy mi lesz a vége de azt igen, hogy mi nem. Körülbelül a tizenegyedik sornál fogtam gyanút. Jól csinálod. Tetszenek az ilyen jelenetek. Remek lett. Gratulálok!