Balzac utca. Járókelők, autók, reggeli forgalom. Egy ember megy a járdán, megszédül, összeesik.
Gyerek iskolatáskával. Megtorpan, kikerüli, fut tovább.
Anyuka babakocsit tol. Méreget. Elfér, nem fér? Inkább a túloldal.
Kutyás hölgy a lépcsőházból. Az eb szagolgat, feltartja a hátsó lábát.
Nő:
− Bizsuka, nem szabad a bácsit!
Bizsukát nem érdekli.
Középkorú házaspár, karonfogva. Feleség:
− Látod, apus, a részeg disznót? Már maga alá csinált.
Két kigyúrt, kopasz. Röhögnek. Egyik:
− Na, fogjuk, és vigyétek!
Másik:
− Hagyd a p…ba! Lehet, hogy nem is magyar.
Öreg néne a meséből. Odatipeg, lehajol:
− Na, fiam, te szegény pára…
Vonszolná, nem bírja. Erőtlen hozzá.
8 hozzászólás
Szia Kati! Hát ez nagyon jó! És tökre jellemző!!! Üdv: én
Szia Bödön!
Majdnem teljesen így történt.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Pillanatkép napjainkból…
Nagyot szólt a vége.
Szeretettel,
Ida
Köszönöm, Ida, hogy elolvastad. Öreg nénék csak a mesékben léteznek, sajnos.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Megrendítő egypercesed hallatlan nemtörődömséget mutat be!
Megrázó!
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Sajnos, az emberek nagy része közömbös, ha valaki bajba kerül. Főleg, ha nem "látványos" a segítsége.
Szeretettel: Kati
Na ja! Ismerősöm mesélte régebben, apukája elszédült utcán, kisvárosba. Cukros volt. Ismerősök mondták, "lám, még ő is iszik." Segíteni rajta senki. Kikerüljük egymást a bajban. Vannak igaz történetek, nehéz őket jól megírni! Neked sikerült!
szeretettel: túlparti
Szia túlparti!
Néha magam is "struccnak" érzem magam. Homokba dugom a fejem, mert úgy egyszerűbb.
Köszi, hogy elolvastad: Kati