Hapsi-bácsi és a pozitív gondolkodás

– Jó napot, kedves szomszéd!

Akkor kedvetlen! Tud így élni? Minden tiszteletem az öné. Ne köszönje! Nincs belőle túl sok. Ön is engem? A tiszteletet köszönöm! Na, de mit kezdjek azzal? Megpróbálhatok fizetni vele a boltban, de akkor furcsán néznének rám. Igaz, mikor nem? Nem én vagyok más, csak az emberek nem annak látnak, aki valójában vagyok. Vagy nem azt látják, akit valójában látni akarnak. Mondták már bizonyos helyeken, hogy látni sem akarnak. Kérdem én. Akkor hogyan közlekednek? Nekimennek mindennek és mindenkinek? Igen. Egyre több a baleset és nem csak a közutakon.

Tele van már a … azzal a közhellyel, hogy pénz nélkül is lehet boldog az ember és csak felfogás kérdése, hogy meglássa a szépet. Főleg, ha olyan mondja, akinek gondja egy szál sincs. De az ép eszünk és lelkünk megtartása miatt most szépnek kell látnunk azt is, ami mellett máskor elmennénk. Esetleg bosszantó vagy ijesztő dolgokat tapasztalunk magunk körül. Ki lehet ám ezt kerülni. Annyi iskola van erre, meg sok bölcsesség. Én például annyira optimista vagyok, hogy a rémálmokban is a pozitívumokat keresem!
Tanfolyamokon tanulhat ilyen hozzáállást az ember. Nem. Én nem járok ilyen helyekre. Annyira azért nem vagyok optimista.

Általában az embernek kétféle szomszédja van. Néha három. Nem árulom el, maga melyik, mert ahhoz le kellene rántanom a leplet. Manapság pedig olyan sok a meztelenség. Hogyne! Láttam a király új ruháját. Meseszép. Mese, hogy szép. Viszont jó a propagandája, pedig már varrás közben is foltozni kellett.
Most meg miért mondja, hogy a semmit nem lehet foltozni? A semmit akár építeni is lehet. Az építőipar ugyan nem lendül fel tőle, de akkor is nagy pénzek mozognak a semmiben. A semmi nem egyenlő a légüres térrel. Abban nem terjed semmi. Vagyis, de! Igaza van. A butaság éppen a légüres … térben terjed a legjobban. Azért van ám ennél is nagyobb fogalom. Az irigység. Tudta, hogy sárgaságot okoz? Itthon sem azért van egyre több sárga állampolgár, mert bevándorolnak. Nem tudta, ugye?

Kivándorolni kellene. Na, nem annyira, csak a térre. Nem. Nem a légüresre. A mozgás amúgy is fél egészség. A mozgástól pedig fél az egészségügy. Azért nem halad. Vagy nem fejlődik. Mindegy. Törpenövésű, ezért kap egyre kevesebb támogatást. A lényeg, hogy ki kell mozdulni. Életcélom, hogy elérjem, az emberek ne üljenek nyugodtan a tévé előtt. Sőt! Idegesen se! Mit teszek ezért? Nézzen rám. Elég, ha csak megjelenek! Majd kicsattanok az egészségtől.
Mióta minden apró szolgáltatásért fizetni kellene a rendelőben. Maga sem jár oda? No, ez derék. Derék? Most dicsekszik, vagy panaszkodik? A fájós dereka miatt kérdeztem, mert akinek dereka van, annak gerince is van. Ez pedig ma egyre ritkább. Viszont előre jelzi az időjárás változásait. Az is valami.
Jó lehet önnek, ha már reggel tudja, milyen idő lesz egész nap. Esetleg, hogy mi fog történni ma. Én sokszor azt sem tudom, hogy mi történt tegnap. A holnapról nem is beszélve. Ha lehet, mindent másnapra szoktam hagyni. Így kényelmesen átadhatom magam mindig a mának. Van egy nagyon különleges képességem. Olyan, amilyen senki másnak nincs. Emelt szintű hozzáértésem van a halogatáshoz. Most megleptem, ugye? Vannak egyéb képességeim is.

Tudom, amit tudok. Például, azt is tudom, hogy a szomszédasszony mit süt minden vasárnap korán reggel, mert reggelente én mindig barna vagyok és lassú. Ez pedig egyértelműen a kakaós csigára utal. Később persze már megváltozom. Akkor, amikor felébredek. Illetve, ráébredek arra, hogy az állam kifehérít engem. Túlságosan ellenőrizhető vagyok. A feketegazdaság maximum annyit jelent a számomra, hogy sötétben ásom fel a kertemet. Pedig tudnék ám ügyeskedni! Valahol itt mélyen legbelül él bennem egy kereskedői szellem. Akár a jégkockát is el tudnám adni az eszkimóknak. Hogyan? Hogyan? Megvetetném a gyerekeiknek Barbi-iglut építeni. Ha pedig mégsem kell, elfér ott, ahol amúgy is több a jég, mint az ember.

Na, nem hagyom, hogy továbbra is feltartson engem. Rengeteg dolgom van, amit el kell halasztanom holnapra.

A viszont látásra!