Hajnali 2, ólom nehéz,nyári levegő, a szomszéd nyitott erkélyajtóján keresztül veszekedésre ébredek. Nem akármilyenre: hangszálszakadás határát súroló hangerejűre!
Nem egyedi eset.
Megváltoztunk mi is,és fakó, monoton világunk is mást sugall mint régen!
A szenvedély átlényegült, már nem a szenvedélyes szeretkezések, hanem a szenvedélyes veszekedések korát éljük!
A szexuális szabadosság nem feltétlen a gyerekanyák számát növelte (az régen talán több volt, mert „sajnos” a mai gyerekek igen képben vannak a témában), hanem inkább elvitte rossz irányba az emberi kapcsolatokat.
Persze nem lehet mindent erre fogni, hiszen ez is csak egy okozat.
Az ok a társadalmi elvárásokban keresendő.
Nem divat szeretni! Az érzelmek gyengeséget sugallnak! Erősnek kell lenni!
Az boldogul aki tudja mit akar,és azt tűzön-vízen keresztülviszi, teljes lendületből!
Egy gyengéd kapcsolat nem irigységet,hanem sajnálatot szül.
Nem udvarolunk évekig-hol van már a lovagkor!- hanem rögtön a lényegre akarunk térni!
Tudnunk kell rögtön az elején mit kapunk ha „befektetünk” a kapcsolatba!
Ez üzlet, mint minden, és egészen odáig hogy minden kifejezhető, mérhető pénzben!
Pénzvilág,bankóország,érme utca a lakóhelyünk.
Sok pénzt kell keresnünk hogy boldogok legyünk! Sugallja minden, és mindenki!
Nem akkor leszel boldog, ha jól választod ki a párod, arra nincs idő!
Pénzt kell keresni! Ha van mellettem valaki, az jó! Ha ragaszkodom kicsit hozzá, gyerekünk is lett,
az még jobb! A lényeg hogy tapossam a szegekkel kivert mókuskereket!
Ha a feszültségtől már égnek áll a hajam, lassan a paksi atomerőművet is helyettesíthetném annyi áramot termelek, akkor meg pont jó rá a párom hogy ordításomtól lebegő haját megcibáljam, és levezessem rajta a feszkót(vagy fordítva, ő rajtam!).
Alapvető értékeket keresek megvételre: csend, nyugalom, gyengédség, szeretet!
Ha valaki látta őket írjon! Bármennyit adok érte!
Látjátok, már én is pénzben mérek mindent! Meg akarom venni amit nem lehet!
Ezt csak megtalálni lehet! Ha még nem hallt ki végleg! Csak reménykedem hogy nem irtottuk ki az utolsó érzelemcseppig!
Most szeretném védetté nyilvánítani őket! Szeretnék egy rezervátumot nyitni nekik!
Ha pedig már mindegyikből befogtam egyet, akkor beköltözni melléjük!
Ugye mindenki velem tart?
4 hozzászólás
Sajnos, ez így igaz. Elüzletiesedett a szerelem, a boldogság is.
Én is remélem, hogy még nem irtottuk ki egészen…
Talán, nem is soroltam volna a szatíra kategóriába. Ez így igaz, ahogy leírtad, mindenféle szatirikus elem nélkül. Jó, hogy írtál róla. Remélem sokan olvassák majd.
Üdv. Ida
Hajrá! Nagyon jó ötlet a rezervátum, bár nem tudom, hogy a "csend, nyugalom, gyengédség, szeretet" tudnak-e fogságban szaporodni?
Kell lennie valahol a nagyvilágban egy helynek, ahol szabadon létezhetnek. Na, oda kéne megtalálni az utat!
Grat!
Gy.
"na' szóval hajrá 🙂
csak szaporodjanak
abból nem lehet semmi baj 🙂