.
A vonat azért késik, mert lassan tolják az utasok.
(Vonatos viccek)
Amikor vonattal megyek valahova, engem is zavar, ha valamiért késik a vonat.
Főleg az nem hagy nyugodni (ezzel valószínű nem vagyok egyedül), hogy mi okozza a vonatkésést. Azt le sem merem írni, hogy a jegyvizsgálótól hiába kérdezem, mert 100-ból 90 biztosan nem tudja. (az már rosszindulat, hogy 100-ból kettő még azt sem tudja, hogy késünk).
Legtöbb ismerősöm, rokonom viszont azt nem érti: miért késnek a vonatok, ha esett 10 cm-es hó?
Na erről már tudok mesélni. Rengeteg ilyen esettel találkoztam. Azt mondja a vasutas, ha Hegyeshalomban elkezd esni a hó Győrben már le is álltak a vonatok. Ez egy kicsit túlzás.
De hogy is van ez?
Azt írja a D.4. sz. Téli forgalmi rendeleteket tartalmazó utasításunk, hogy minden szakszolgálatnak (forgalom, gépészet, pályafenntartás, távközlési- és biztosítóberendezési. Ezeknek ma már más a nevük!) időben fel kell készülni a téli zord időjárásra.
Ez mindig meg is történik. Olvashatjuk az újságban, nézhetjük a televízióban.
Addig nincs is baj, hogy kiosszák a szolgálati helyekre a takarítóeszközöket, vesszőseprűket, fáklyákat, kaparóvasakat. Az ipari só, homok, kenőolaj, etilén-glikol stb mind ott sorakozik készenlétben.
A kezdés a legnehezebb. Hiába van nagyon precízen megszervezve az időjárási előrejelzések figyelése. Rendszeresen hallgatni kell a rádió előrejelzéseit, sőt naponta érdeklődni a várható hó-helyzetről. A mozdonyszemélyzet is köteles figyelni és jelenteni az észlelt hóviszonyokat.
Nem nagyon emlékszem olyan esetre, hogy az első hó ne szombaton délután kezdjen el esni. Mire be tudnának jönni szolgálatra a „hóemberek”, akik majd biztosítani fogják a közlekedési feltételeket, már áll a vasút. Mintha az időjárás felelős kiszámítaná, hogy na most a vasutasok otthon pihennek, éppen ideje lezúdítani 15-20 centis havat, és már kész is a káosz. A vonatok máris megálltak. Vagy el sem indultak. De miért? Kérdezték tőlem is nem egyszer. 20 centis hó akadály lehet a mozdonyoknak?
Ó, nem. Bár az utasítás szerint, ha a hó vastagság a sínkorona felett meghaladja a 15 centimétert, villamos mozdonyt nem szabad elindítani, csak hókotrómenet után (persze csak állomástávolságban, ha a hókotró beérkezett a szomszédos állomásra).
A nyílt pályán (két állomás között) ritkán fordul elő, hogy a vonat a hó fogságába kerül.
Mellékvonalakon, ahol előfordul két óránál hosszabb vonatmentes idő, az első vonat előtt hókotró menetet kell elküldeni és a vonat csak akkor indítható, ha a hókotró beérkezett a következő állomásra.
Nagyon izgalmas része volt a D.4.-esnek (40-50 évvel ezelőtt!), hogy mi a teendő, ha személyszállító vonat akad el a nyílt pályán hófúvás miatt. Érthető, hogy a mozdonyt nem szabad a vonatról leakasztani hó áttöréshez, mert előfordulhat, hogy nem tud visszamenni a vonatra és az utasok ott maradnak a fűtetlen szerelvényben.
Az egész vonattal szintén nem szabad megkísérelni a hó áttörését, mert az is előfordulhat, hogy a vonat kisiklik.
Pláne, ha a vágány felfagyott.
Onnan folytatom, hogy szombaton elered a hó. Van ugyan néhány készenlétes hómunkás, de előbb-utóbb kiderül, hogy kevesen vannak. Sőt az utasítás szerint nem szabad őket addig igénybe venni, amíg ki nem derül, hogy a váltók, keresztezések hótól, jégtől való megtisztítását a váltógondozásra kijelölt állomási dolgozó a saját munkája mellett nem tudja elvégezni.
Amikor a hó elkezd esni, a fenti tétel megvalósul. Egy ember nem tud egyszerre több váltót megtisztítani a hótól és a jégtől. Pedig ezen múlik az egész vonatközlekedés.
Amíg nem volt korszerű biztosítóberendezés, központi állítású váltók, addig volt rengeteg ember, akit ilyenkor igénybe lehetett venni. Győrben a következő szolgálati helyek voltak:
(unalmas felsorolás következik, akit nem érdekel ugorja át!)
Delta I: vonatmenesztő térfelvigyázóval és egy váltókezelővel,
Delta II: egy sorompókezelő-váltókezelővel,
Ipartelep: egy váltókezelő-sorompókezelővel,
Gyárváros: egy sorompókezelő-jegykiadóőrrel,
II-es őrh.: térfelvigyázóval és két váltókezelővel,
IV-es őrhely: Vonatmenesztő térfelvigyázóval és két váltókezelővel,
VI-os őrhely: térfelvigyázó és két váltókezelő,
VIII-as őrhely : Vezetőváltókezelő és egy váltókezelő,
X-es őrhely: Vezetőváltókezelő és váltókezelő,
Személypályaudvar egy Rendelkező és egy külső forgalmi szolgálattevő,
III-as őrhely: Vonatmenesztő térfelvigyárzó két váltókezelővel,
I-es őrhely egy váltókezelő-sorompókezelővel.
A lényeg az, hogy
ez, ha jól számolom 24 fő és hozzáteszem, hogy mind férfi.
Jelenleg Ipartelepen van egy sorompókezelő, a IV-es és VI-os őrhelyen egy-egy vonatmenesztő térfelvigyázó (jó esetben van egy-egy váltókezelőjük), a személypályaudvaron két forgalmi szolgálattevő (hölgy). Ennyi.
Ez maximum 6 fő .
Közülük kettő hölgy, akik ugyan érnek annyit, mint a férfiak, csak a munkavédelmi szabályzat nem engedi őket néhány munkára igénybe venni.
Térjünk vissza a havazáshoz. Ahol a vonatok elakadhatnak és el is akadnak, az a hely a váltók és keresztezések körzete. Kézi állítású váltók esetén a rengeteg ember meg is ette azt a havat, ami leesett. Persze akkor is voltak késések, mert a vonóvezetékek lefagyhattak (nehezen lehetett a fagyos vezetékkel a váltót, jelzőt állítani)
Ma, amikor a váltók központi állításúak ( pl. elektromos úton), a váltó állítója, kezelője nem a helyszínen van, hogy a váltóba hulló havat onnan eltávolítsa.
A helyszínen nincs senki.
Van ugyan elektromos (vagy gázüzemű) váltómelegítő, ami Murfy törvénye szerint elromolhat, dacára annak, hogy a fűtőtranszformátorokat november 15-től március 15-ig be kell kapcsolni, október 15-e előtt próbafűtést kell tartani.
Ahol persze a váltók fűtve vannak.
Mert előfordulhat, hogy az állomás átépítése során akkor fogyott el a pénz, amikor a váltók fűtését kellett volna megoldani.
Miért is kell a váltót fűteni? A váltó egy nagyon érzékeny szerkezet, ami a rajta haladó járműveket egyik vágányról a másikra tudja elterelni. Ez a művelet a váltók csúcs sineivel hajtható végre. A csúcssínek sínszékeken ( ez nem a bakter ülőhelye!) csúsznak a tősínhez, vagy a tősíntől megfelelő távolságra. A Tősínhez simuló csúcssínt úgynevezett kampózár rögzíti, hogy nehogy a járművek alatt megnyíljanak (ekkor ugyanis a járművek a vágányról leeshetnének (földönfutóvá válnának). Ezek a váltó legérzékenyebb alkatrészei.
Ha a vonat egyenes irányban közlekedik, a váltót nem kell átállítani, akkor ritkábban van probléma. Roboghat a vonat.
Ha a váltót át kell állítani, akkor kezdődnek a gondok. No nézzük:
A kampózár fogva tartja a csúcssínt mert az odajutó csapadék ráfagyott. Ki kell olvasztani.
A sínszékeket (papucsokat), – kivéve, ha a váltó ún. görgős -, le kell tisztítani.
Van kb. (váltótól függően), 8-10 sínszék. A túlsó csúcssínnél is ki kell olvasztani a kampózárt, hogy rögzíteni tudja az átállított váltót. Amikor már úgy néz ki, hogy minden rendben van, a váltó gondozója int a váltó-állítójának, aki az előírások szerint kezeli a megfelelő gombokat és ha a váltó biztonságosan átállt, ezt a berendezés egy nyugodt ellenőrző fénnyel jelzi.
Ha az ellenőrző fény villogása nem szűnik meg, akkor a váltó átállása nem tökéletes.
A váltógondozó kaparhatja tovább a váltót.
Mi történt?
Az, hogy ezek a váltók 3 milliméteres akadályra vannak beállítva. Ez azt jelenti, hogy bár látszólag a csúcssín hozzásimul a tősínhez, a biztosítóberendezés szempontjából ez nem valósult meg, mert a mozgó csúcssín összeszedi a sínszéken maradó havat, hozzápréseli a tősínhez és máris megvan a 3 milliméteres hézag, ami nem engedi, hogy a váltó átállását biztonságosnak vegyék.
Még az elmondáshoz is sok idő kell. A vonat addig nem tud továbbmenni.
Ahol a váltófűtés jó és értenek is a kezeléséhez, ilyen probléma ritkán fordul elő.
A havazás kezdetekor kis intenzitással adjuk a meleget, hogy a váltóra hulló hó egyből megolvadjon. (A főnök persze biztosan elrendeli, hogy energiatakarékosan kell üzemeltetni). A fűtés kezelése nem ördöngös, de az utasítások előírják, hogy ilyen esetben az első-teles dolgozó mellett legyen egy tapasztalt is.
Mi késleltetheti még ilyenkor a vonatközlekedést:
Mindet nem győzném elsorolni. A korszerű vasúti pálya ki van szigetelve, a rajta közlekedő járművek a pályáról (a jármű tengelyein, kerekein keresztül) jeleket kapnak, amelyek a közlekedéssel kapcsolatosak.
A sínek között megolvadt hó, főleg a sózott útátjárókon, elektromosan összekötik a két sínszálat, így a mozdonyvezető (és a forgalmi szolgálattevő is ) hamis jelet kapnak.
Ezt nevezik hamis-foglaltságnak. Ilyenkor a vonatok nem tudnak, teljes sebességgel menni, mert a biztosítóberendezés nem tud különbséget tenni a tényleges és hamis foglaltság között.
Az ilyenkor alkalmazható csökkentett sebességet végső soron a mozdonyvezető határozhatja meg, de maximum 15 km/h-ban. (tanulóimmal bemagoltatom, hogy ilyenkor a vonatot csak olyan sebességgel lehet továbbítani, hogy a jelentkező akadály előtt meg lehessen állítani). Ha a mozdonyvezető 5 km/h-val megy, nem vehetem zokon tőle.
Vannak a vasútnak, néhány telepállomáson hómaró-, hókotró- jégolvasztó gépei, mozdonnyal továbbítható hóekéi, amelyeket nagy havazás hófúvás esetén vetnek be, vagy olyan helyeken ahol a vágány felfagyott.
A fűtőházaknak van kisebb teljesítményű, gázzal működő hó olvasztói. A győri fűtőház hó olvasztóját, amit egy mozdony szokott tolni váltók kiolvasztásakor, kb. 60 m/órás ! sebességgel.( tehát 60 méter óránként!)
Az ilyen "Süsü"-nek nevezett szerkentyű hátránya, hogy az olvasztás után a váltókat azonnal le kell kenni olajjal, mert ha berozsdásodik, az még a hónál is rosszabb.
Megemlítem még, hogy az előírások szerint utas-peronok tisztítására, a hó eltávolítására a rendelkezésre álló állomási munkaerőket is igénybe lehet venni.
Az egykori főnököm egy ilyen alkalommal leterelte az irodai dolgozókat havat seperni a peronra és az átjárókra.
Hogy ennek a munkának mennyi volt a haszna, nehéz lenne eldönteni. Az biztos, hogy aki távolról leste a magas sarkú cipőben havat seprő kisasszonyokat, az nagyon jól szórakozott. Hát még ha rá is szólhatott, hogy a havat nem szabad ám odaseperni a váltó csúcs-síne és tő-síne közé, mert azzal többet árt, mint használ.
Magam részéről csak annyit javasolhatok, ha meghallod, hogy rövidesen havazás lesz, inkább maradj otthon, de vonatra ne szállj.
Azért a munkahelyeden ne hivatkozz rám, mert nem fogadják el!