Már alig vártam, hogy eljöjjön a nap, amikor végre nem kell korán kelni, nem kell a gyerekeket iskolába indítani. Nem az otthoni monotonitás vár, hanem az igazi kellemes nyári pihenés.
Jó melegre ébredtünk, a gyerekek már a medence irányába szaladtak, mert nem éhesek. (Na ja, én se lennék a helyükben.) Csendesen felkeltem, (a párom még pihent) lezuhanyoztam, aztán kinéztem a gyerekekre. Láttam jól vannak, még senki nem fulladt meg, nem verték meg egymást, tehát minden a legnagyobb rendben. A reggeli az asztalon várt, nyugodtan megreggeliztem, nem kellett közben egyszer sem felállnom, csak szólnom kellet volna és hoznak nekem bármit, de nem volt szükségem semmire azon kívül ami az asztalon várt. Reggeli után még a kávém is meg tudtam inni minden külön újramelegítés nélkül. Micsoda pazar luxus, elővettem egy könyvet, és a gyerekek közelében kifeküdtem a napra. Na, ez rossz ötlet volt, azonnal elkezdtek kiabálni, hogy:
-AAAAnyaaaa Jani lenyomott a víz aláááá!
-De csak mert Ő is!
-Aaaanyaaaa…..
Gyorsan taktikát váltottam és beküldtem őket reggelizni. Reméltem az apjuk már ébren van és véget vet a vitának. Közben kerestem egy csendes helyet, amennyiben túl hamar visszaérkeznének. Nemsokára rám talált a párom és megkérdezte mit terveztem mára, Finoman közöltem nincsenek terveim, de ha neki vannak, csak elő vele bátran. Közölte, a sógorral elmennének szétnézni a focipálya körül, viszik a gyerekeket is, hátha…
Elégedetten dőltem hátra mikor elmentek. Csak a lányom maradt, de ő a medencét részesítette előnyben velem szemeben. Csönd, nyugalom, béke.
Délben a fiúk még sehol, csendes beszélgetés mellett ebédeltünk a lányommal, és a sógornőmmel.
Ő aggódott mikor kerülnek már elő a „férfiak”. Ne aggódj, -mondtam- majd hazahozza őket a gyomruk. Ebéd után a lányommal sétáltunk egyet a városban. A kastélykertben árnyékos sétányokon beszéltük ki a „pasikat”. Még bementünk a múzeumba is. Késő délután értünk vissza, még pancsoltunk egyet a medencében és aztán vacsora közben megbeszéltük a sógornőmmel a másnapi menüt. Persze ekkor már mindenki jelen volt. Társasjátékoztunk még egy kicsit az aprónéppel, aztán mikor ők lefeküdtek, mi még kártyáztunk, beszélgettünk egy ideig. Nagyon szép nap volt.
Reggel korán keltem. Reggelit csináltam, feltálaltam szépen az asztalra, mint egy étteremben.
Ma én vagyok a soros, és a sógornőm nyaral.
Náluk, otthon.
7 hozzászólás
Szegény ember vízzel főz. Meg otthon nyaral. Ügyesen megoldottátok ezt a "nyaralást", csak azt nem tudom miért lettem szomorú a végén?
Nagyon ötletes ez a nyaralási megoldás. Én nem szomorkodom, ha ti sem. Szerintem az a lényeg, hogy az ember belülről hogyan éli meg a dolgokat. Gyakran előfordul, hogy az ember a "valódi" nyaraláskor sokkal rosszabbul érzi magát.
Egy kritikai megjegyzés: sok vessző hiányzik az írásból. Amúgy nagyon tetszik.
Sziasztok!
Először is köszönöm, hogy olvastatok, és a hozzászólást.
Ami pedig a témát illeti, 17 éves házasok vagyunk, de a nászutunk óta nem voltunk "nyaralni". De sokat kirándulunk, és időnként családon belül töltünk el pár napot, ez persze kölcsönös. Nos, a lényeg, (én azt hiszem) hogy az ember olyan megoldásokat keressen, ami mindenkinek jó. Szomorú csak akkor vagyok, ha a gyermekemnek kell azt mondanom: Nem lehet.
Szeretettel Era
Nagyon ötletes megoldás. Gyakran előfordul, hogy egy üdülős-nyaralás sem sikerül úgy, mintha otthon maradnánk, ha nem kell elmenni otthonról minden reggel a munkahelyére. Otthon is lehet pihenni, sétálni, nyaralni. Tetszik az írásod.
Szeretettel: Kata
Kedves Erika!
A végén meglepődtem. Nagyon ötletes, hogy hogyan lehet otthon is megoldani a nyaralást. Egy szerető családban az is élvezetes tud lenni, még ha nem utaznak sehova hanem felváltva ténykednek. Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!
Sziasztok!
Sajnos a mai helyzetben, nem mindenkinek futja nyaralásra. Mi nők, itthon, akkor is dolgozunk, amikor nem csinálunk semmit. Hiszen a családot akkor is etetni kell, gondoskodni, hogy mindenkinek mindene meglegyen. Ezért találtam ki ezt a módszert, ez esetben teljesen tilos bámit csinálni. Szerencsém van a sógornőmék gyönyörű városban laknak.
Köszönöm, hogy itt jártatok, és a kedves szavakat. Szeretettel Era
A nyaralás szerintem nem attól níaralás, hogy elmegyünk a legdrágább fürdőhelyre, hanem hogy mindenki kikapcsolódik, nem nyomasztanak a hétköznapok gondjai. Azért az sem árt, ha a nyaralás nem gyerekszórakoztatásból áll…az csak a gyerekeknek nyaralás.