Óra-ékszer

– Jó napot kívánok!
– Jó napot! Miben segíthetek?
– Egy szép karórát szeretnék vásárolni.
– Akkor ön a legjobb helyre jött. Ajándékba lesz?
– Igen, igen!
– Kinek tetszik vásárolni?
– Nem tetszik, de az anyósomnak veszem.
– Ha szabad kérdeznem, milyen alkalomból?
– Muszáj kínoznia?
– Elnézést! Máris mutatom. Mit szól ehhez a darabhoz?
– Szép. Túl szép!
– Kérem, ez az óra nagyon sokat tud.
– Az nem lesz jó. A mama utálja, ha többet tudnak nála.
– Úgy értem, több funkciós.
– Ölni tud?
– Talán, ha szorosabbra állítom a szíjat. Esetleg.
– Jó. Megveszem.
– Van benne számológép funkció is.
– Remek! Ő is egy számológép. Mindig elszámoltat engem.
– Ismerős helyzet.
– Tud mást is ez a vacak?
– Hogyne! Benne van Gubanga teljes hely és vízrajza.
– Miért éppen Gubangáé?
– Mert ott készítették.
– Ez nem fontos.
– Dehogynem! Mi van, ha az anyósa Gubangában járva eltéved?
– Adná az ég!
– Van még itt oldalt egy kis gomb.
– Azzal mit tud az óra?
– Semmit, de nagyon elegáns.
– Nincs egy tűzszerész ismerőse? Tudnék rá egy funkciót.
– Sajnos nincs, de talán, ha átfárad a szomszéd üzletbe…
– Ott mi van?
– Ott remek barkácskönyvek kaphatók.
– Miféle barkácskönyvek?
– Például, a „Hogyan készítsünk pokolgépet házilag?”
– Mondja csak! Pontosan méri az időt ez az óra?
– Igen.
– Akkor mégsem kell.
– Miért nem kell?
– Ha látogatóba készül hozzánk a mama, akkor nem kési le a buszt!
– Megpiszkálom, és a közelébe sem fog járni a pontos időnek.
– Maga az én emberem. Mennyibe kerül ez nekem?
– Hetvenezer forint lesz. Nyakláncot nem vesz a mamának?
– Milyen nyakláncot?
– Preparáltat.
– Ezt hogy érti?
– Irritálja a bőrt, esetenként rákot is okoz.
– Nagyon jó! Csomagolja azt is mellé!
– Nyugodt lehet. A csomagolást is preparálom. Viszketőporral.
– Jó! Addig én átugornék a szomszéd boltba azért a könyvért.