– Jó napot!
Két kis lépés.
– Jó napot.
– Maga is?
Két kis lépés.
– Én is.
Csönd, két kis lépés.
– Jól van.
– Jól…
Kétszázkilencvennyolc kis lépés. Ugrás. Csobbanás.
Meztelen férfiak és nők végtelen sora pingvinmódra totyog az Antarktisz jegén. A legelső mindig leugrik a szélén. A víz hőmérséklete 0°C. Rám kerül a sor. Miért is csináljuk ezt? Állok. Áll a sor is. Hátranézek. Nyugtalankodni kezdenek. Egye fene… Ugrás. Csobbanás.
(Két kis lépés, ugrás, csobbanás. Két kis lépés, ugrás, csobbanás. Két kis lépés, ugrás, csobbanás. Két kis…)
5 hozzászólás
Szia!
"- Jól van."
Ugye, itt egy kérdőjel hiányzik? Ha nem, akkor teljesen más az egész jelentése. Mindenesetre, nekem nagyon tetszik ez az írásod is. Az egészséges életmód egyik legalapvetőbb feltétele a jeges vízben való megmártózás. Csupán csak túl kell élni, és kész.
🙂
Nekem ez kicsit mást jelent, mint neked, artur, de ez nem baj, ez a szép a művészetben 🙂
Első olvasásra rögtön a lemmingek ugrottak be nekem, és hogy talán az emberiség is ebbe az irányba megy… az értelmetlen(nek tűnő) önpusztítás, ami már rutinszintű… Én erre gondoltam.
És nagyon tetszett. Remek a feszes hangvétele és a feszült, rövid, befejezetlen mondatok. Nagyon jó 🙂
Na igen, kedves GeBali, amit neked jelent, közelebb van az eredeti mondanivalóhóz:) Artur, te pedig mindig más oldalát fogod meg meg:) De mindenki úgy érti, ahogy akarja, nekem mindegy…
Köszönöm az olvasást
András
Szia!
Nekem valami olyasmi jutott az eszembe az írásodról, hogy sok-sok ember van, aki gépiesen cselekszik, és nem gondol bele a "miért"-be. Úgy tesz, mint a többiek. Talán birka módra, talán azért, mert már a nagyapja is úgy tett, talán azért, mert végtelenül egyszerű…
Tetszett az írásod!
Gratulálok!
Gy.
Kettyen az óra párat. Egy BeAn elolvasva.
Kettyen megint párat… még egy BeAn elolvasva.
Miért?
Mert kettyen az óra párat… és… mert tetszik.
Irány a hideg víz!
(Közben láttam a korod is… felháborító! Hogy ennyi… és ilyen jó!)
(Na, nem, nem felháborító… csak irigykedek kicsit.)
(Na, nem irigykedek, csak jó lenne így tudni írni … nekem is.)
(Na, nem is csak az írás… jó lenne huszonnak lenni… )
Kettyen megint az óra… Olvasok tovább.
Citron