Igazából nem tudom, ki vagy. Beszélünk, de még nem hallottam a hangodat. Jössz, és mész, elviszed a nevetésem, a könnyeim, és itt hagyod néhány szavad. Búcsúzunk, álmosan zárom be az ajtót. Ismeretlen ismerős vagy. Ismerem a szavaid, de téged nem. Eljössz, örömet hozol, elmész, és űrt hagysz. Ezt játszod minden nap.
Akármivel kínállak, nem fogadsz el semmit, nem tudom, hogy teázol, vagy kávét iszol, hogy amikor krizantémot hozol, azért teszed-e, mert szép, vagy csak mert tudod, hogy szeretem, amit hozol, legyen az akár egy illat, gondolat, vagy falevél…
Semmit nem tudok rólad, mert csak jössz és mész.
Maradj estére!
Stay by night
By Szikra
7 hozzászólás
Lehet, hogy évek múltán sem tudnád, ki ő.:) Érdekes kis verses próza. nagyon tetszik!
Kedves Szikra,
Igaz amit Colhicum írt, és nagyon őszinte vallomás, érdekes köntösben. Amilyen rövid, annyira beszédes, és fennkölt valahogy, úgy érzem.
pá,eszkimo.
Nekem is tetszik, olyan lyányos, kicsit a közepe tán túlságosan is, bár annyira ez nem probléma.
Ja, negatívumot is: rossz címválasztás.
Szia!
Amerikai singel lanykent azt kell mondjam; mai talalo es hihetetlenul utosen oda mondtad a mai kapcsolatok sok-sok igazsagat.
"Akármivel kínállak, nem fogadsz el semmit, nem tudom, hogy teázol, vagy kávét iszol"
Udv:messina
Köszönöm, hogy olvastatok!
Szomorú, hogy már leszorosabb kapcsolatainkban is alig ismerjük a másikat… 🙁
Kedves Szikra!
Olyan akár egy levél, de mégis több. Tetszik benne a vágyakozás. Maradj estére. Jó zárás.
Kétszer olvastam. Ami érdekes elsőre pont a zárás nem tetszett, de most igen.
Ági