Szirmai Virág: Szerelem
Azóta szeretem az õszt. Már nem az elmúlást jelenti, hanem a kezdetet. Izgalmas felismerésekkel teletûzdelt, átlényegülés kezdetét. Aranyló napsütésben séta közbeni hallgatni a másik hangját, remegve figyelni a gondolatfolyamot, s közben beleszeretni a hangba, ami
bármit mond, annyira szép, mert oly sok éven át szomjúhozta a lélek.
Azóta szeretem a fákat. Az erdõ zúgását szemerkélõ esõben, alkonyatkor hallgatni a vízesés robaját. Barlangban énekelni könnyel teli szemmel, mert annyira szép rubintos kedden késõ éjjel. Meztelen lélekkel együtt állni az éjszakában. Megélni fájdalmat, gyönyörûséget,
keserûséget és a méz édességét. Együtt könnyezni, és együtt kacagni bele a világba szemben a széllel.
Azóta szeretek álmodni. Biztonságban átkarolva. Érezve minden pillanatban, hogy nem vagyok egyedül. Hogy kincset tartok a karomban s valaki kincsként õriz engem. Õrzi a kezem, a testem, a lelkem. Ha nem õrizne, akkor sem mennék el. Soha nem megyek már el.
Azóta szeretem a hajnalt. Amikor dereng a fény és láthatom a kezét, ahogy simogatva kapaszkodik belém. Jó felébredni, mert folytatni lehet az álmot ébren is. Azóta a hajnal íze a számban gyönyörû. És szeretem
a könnyeket, mert értem kiáltanak, mert én sírok általuk.
Azóta szeretem a világot. Az embert, a tengert, a vizeket és a sivatagokat, a hegyeket és a síkságokat. A kék eget és a felhõket, a nap sugarát és a vihart, esõt és szelet, virágot és a nedves anyaföldet.
Mindent.
S mióta elhagyott, siratom azóta az õszt
19 hozzászólás
Kedves gondolat. Szép képekkel teli. Álmodni való. Jó érzés még többszöri elolvasás után is.
Ugye milyen döbbenetes mennyi mindent tud adni ez az egy szó :szerelem. Szép, igazán belülről jövő gondolatok. Nagyon tetszett.
Megörvendeztettek ezek a vélemények. Köszönöm. A szerelem nevében is .:-)
Nessuna, csodálatos érzés, ami Téged is megérint majd. Biztos vagyok benne! 🙂
Szép, de a vége kicsit fura…
Szabcsi, az élet ugyanis ilyen: mindennek vége lehet egyszer.
Ilyen a szerelem, ha épp van, vagy ha épp nincs, megmutatja, a világ szépségeit képekben, mint ez a mű.
igen, ilyesmit egyszer én is szeretnék átélni, de az a baj hogy minden vég nehéz, de tetszik
Örülök, hogy elolvastátok. Külön öröm nekem, hogy elindított Bennetek egy kis vágyakozást a szerelemre. CSodálatos dolog a szerelem. Ha vége is lesz egyszer, az emléke mindig megmarad.
Tyű, ez szép. Mondjuk itt is érzem a gyermeteg naivitást, de majd belejössz a tömény depresszióba… (Ehhez mondjuk inkább nem kívánok sok sikert) Szépek benne a képek, letisztult a mondanivaló. Mondjuk szerelemről írni annyiban nem fair, hogy a személyes többlettudásunkat használja ki, de ez így van rendjén. Tényleg ezt éri el, vágyakozni kezdünk, vagy felhívjuk a kedvesünket, hogy halljuk a hangját.
Még egy pongyola megjegyzés: Szóismétlésre vigyázz!
Szia.
Azt hiszem, nem túl költői kifejezéssel fogok élni műveddel kapcsolatban: Hűha! Nekem tetszik, gratulálok!
Köszönöm! Tamás, ha arra késztet., hogy felhívd a kedvesed, akkor már megérte leírni! 🙂 A depresszió nem jellemző rám! 🙂
Hűha… Nekem nagyon tetszik. Rögtön a páromra gondoltam. Köszönöm az élményt.
Üdv
Szívesen! 🙂
Igazán szép 😀 Nagyon tetszik! Grat.
Üdv.:lkata
szivbol gratulalok,az irasabol erzodik az on lelkeben ujjaszuleto szeretet feny sugara,sok boldogsagot kivanok a minden napokban,onnek kedves VIRAG,egy tiszteloje,SANKASZKA,a tavoli ERDELYBOL
Köszönöm, Sankaszka, s remélem, tegezni fogsz!
kedves Virág!
Köszönöm, hogy olvashattalak. A párommal én is ősszel ismerkedtem meg, de én valahogy nem tudtam megfogalmazni ennyire jól azt az érzést, amit akkor érzek, ha vele vagyok. Neked sikerült! Gratulálok!
Myrthil