Tanulás

Rash karaktervázlat

Legkisebb hercegként rengetek szabadideje volt – bátyjai minden feladatot elláttak, így rá szinte idejük sem maradt. Olvasni is majdnem teljesen egyedül tanult meg, majd bevetette magát a könyvtárba, és nekikezdett a hatalmas krónikának, fóliánsoknak és tekercseknek.
Tanult, ez volt a legnagyobb öröme, és mire tizenöt éves lett kiolvasta a könyvtár háromnegyedét, felújította a katalógusát, polcokat rendezett, könyveket rendelt, valamint ha bátyjai, vagy kutatók, nemesek felkeresték valamilyen problémával, vagy élő lexikonként vágta rá a választ, vagy képes volt megmutatni, merre, milyen könyvekben keressék a megoldást. Csodálták és szerették őt az esze miatt, de bátyjait, főleg Jaét, el is szomorította, hogy csupán a saját birodalmával foglalkozik – bezárkózott, hallgatag volt, félénk és nyomban meghajolt mások akaratának.
Szerették volna, ha legalább neki nem kell az országgal foglalkoznia, ám ő éppen emiatt kissé mellőzve érezte magát, de nem panaszkodott. Egy szót se szólt, a bajairól. Tizenhét éves volt, és túl felnőtt az életkorához.
Aztán megtanult repülni.
Egyszerűen felreppent az égbe, vagy éppen a víz tetején lebegett, hogy meztelen lábujjai csak súrolták a vizet, és csepp-gyöngyöket felverve suhant rajta.
Képessége hirtelen jött, mindenkit meglepett vele, s az okát senki nem tudta – varázsos tehetséget az emberek gyerekkoroktól fogva mutatnak, ha rendelkeznek vele, ám ilyen még soha nem tűnt fel se a családban, se nála. De rögtön tudta, ki tudná megmondani, miért és honnan kapta a repülést – nemsokára egy kis szigeten volt, a Farkasfiú kezei alatt, egy három falut elválasztó erdőben.
Ott nem voltak könyvek. A Fiú gyógyító és mágikus tudása ugyan hatalmas volt, de beszélni nem tudott helyesen – és Rash azon kapta magát, hogy tanít. Nem csak szavakat és nyelvtani szabályokat, hanem megtanította szeretni, barátot szerezni, sírni, ő pedig cserébe a gyógyfüvekről és talizmánokról tanulhatott, ha figyelt.
És észre sem vette, hogy még többet tud: megtanult nevetni, csevegni, ölelni és bízni, felismerte a patak csobogását, láthatta a bogarak mozgását, a farkasok összetartását, a szarvasok félelmét.
Egyetlen nyár volt.
Aztán életének összes nyara.