– Írod?
– Igen.
– Én nem.
– …
– Érted?
– Nem.
– Én se.
– Baj van?
– Vége.
– Vele?
– Vele.
– Sajnálom.
– Én is.
– Akarsz Róla beszélni?
– Nem.
– Másról?
– Minden másról.
– Most?
– Most jegyzetelsz.
– Hagyjuk ezt.
– Bukásra állsz.
– Az most mindegy.
– Biztos?
– Biztos.
– Kösz.
– Akkor megyünk?
– Megyünk.
– Üveges?
– Üveges.
– Egy sör?
– Legyen kettő.
Tőmondatokban a barátságról
By Arnodre
14 hozzászólás
Mennyi mindent ki lehet fejezni tőmondatokkal is. Akár egy egész történetet.
Bizony! 🙂
Köszi, hogy olvastad!
Ők félszavakból is megértik egymást:)
Ők jó barátok! 🙂
Nem tudnám megmondani hogy mit tartok benne jónak.
Talán az egyszerűségét.
Hogy így is lehet.
Szia Anna! 🙂
Az is tökéletesen megfelel ha megmondod mit tartasz benne rossznak… 🙂
Ez jó. Benne van egy olyan barátság intimitása, ahol "már félszavakból is megértik egymást".
Köszi, Gunoda!
Valahogy a ritmikája meg a "nem-mondok-ki-mindent-mert-minek" alapján én inkább versnek mondanám…aztán még egy Örkény-Egyperces is eszembejut:
Leltár
Dombos táj (zivatar után)
3 gomolyfelhő
1 halastó
1 gátőrház
1 férfi (az ablakon kihajolva)
1 kiáltás
1 jegenyesor
1 sáros út
Kerékpárnyom (a sárban)
1 női kerékpár
1 kiáltás (az előbbinél hangosabb)
1 pár szandál
1 szoknya (a szélben lobogva, a csomagtartót csapkodva)
1 milflőrmintás blúz
1 darab amalgámtömés (fogban)
1 asszony (fiatal)
1 kiáltás (még hangosabb)
Új kerékpárnyomok
1 becsukódó ablak
Csönd
Csak ez másról szól, és megmondom őszintén bár nagyon szeretem az Egyperceseket, ez speciel egy olyan, ami annyira nem tetszik, főleg összehasonlítva a te írásoddal, mert ez mélyebben enged belátni egy őszinte emberi kapcsolatba.
A vége különösen tetszik!
Üdv
Zsázs
artur: Más generáció?
Arnodre: Számít?
artur: Szerinted?
Arnodre: Megírjuk?
artur: Már megtetted.
Arnodre: Te is.
artur: Tudom.
Arnodre: Tovább?
artur: Mint mindig.
Arnodre: Akkor jó.
artur: Gratulálok.
Arnodre:
Kedves Zsázsa, köszi szépen! 🙂
artur: Gratulálok.
Arnodre: Még ne.
artur: Igaz.
Arnodre: Majd egyszer talán.
artur: És addig?
Arnodre: Tovább.
artur: Mint mindig.
Kedves Arnodre,
Milyen kevés adhat sokat…….köszi
john
Én köszönöm, John! 🙂
Nem is értem, hogy nem került elém ez az írás eddig!
Minden benne van, ami egy barátságban lényeges lehet. A többit meg már elmondták előttem.
Így én már csak simán gratulálok!
Poppy